Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete

88 I)r

. Lencz Géza. későbbi kori zsidó irodalmi termékek és az újabban felfedezett, keresztyénesített apokalypsisek útján, melyek egy kész christologiát mutatnak előttünk, mielőtt Jézus a földre jött volna. Krisztus koráról összefoglaló munkát írtak Schürer, Holtzmann, ki Jézus személyében az ekstatikus momentumot hangsúlyozta és Bousset.') Itt felemlítem, hogy különösen kétféle felfogásával a Messiásnak lehet a fenti irodalomban találkozni. Egyfelől a Messiás a Dávid törzséből származó, nemzeti király, ki ellenségeinek legyőzése után az óhajtott földi országot fogja megalapítani; másodsorban a Messiás a präexistens, világfeletti emberfia, kinek eljöveteléhez phantasztikus képzetek csatlakoznak. Az a kérdés tehát, hogy ezek a messiatikus-apokalyptikus képzetek milyen szerepet játszottak Jézus öntudatában ? Az említett pseudepigraf irodalom alapján Baldensperger a) úgy rajzolja őt, mint aki közeli visszatérését a felhőkön dicsőségben várta s ez adott neki erőt is, szembenézni a halállal. A békés Jézuskép eltűnt, Weiss János 3) szerint Jézus apokalyptikus katasztrófát várt, amelyben ég és föld elmúlnak; Schweitzer Albert

4) az ítéletnek közeli várásából magyarázta meg Jézus egész erkölcsi személyiségét, olyan „interimisztikus ethika" az, mely a lemondást és áldozatot az eljövendő dicsőség érdekében hozza; puszta fanatismus alkotná Jézus nagyságát. De más irányban is megindult a vizsgálat. Baur tübingai iskolája a mester nyomain az őskeresztyénség történeti megértését tűzte céljául s e közben világossá lett, hogy az ős ker. gyülekezet messiatikusabb hajlamú volt, mint maga Jézus, kinek példázataiban, allegóriáiban csodálatos jövendöléseket látott s ezen buzgalmában fokról-fokra előbbre haladt, úgy, hogy utoljára a szavaihoz hasonló mondásokat mind neki tulajdonította. Ezt konstatálták különböző theol. álláspontról Weizsäcker, Harnack, Pfleiderer.

5) Harnack híres mondása szerint Jézus nem tartozik az evangyéliomba, saját személye eredetileg nagyon háttérbe szorúlt. Előtte tanítása a fő. Ujabb pliasist képeztek ismét a vallástörténeti kutatások eredményei. Ismeretessé lettek előttünk — mondja Weinel

6) — a római birodalomnak és Elő-Ázsiának vallásai, melyeknek örökébe a keresztyénség lépett s láthatjuk, mily sok idegen elemet vesz fel magába. így lehet utána kutatni az egész Krisztusról való tant, miért nevezték őt „az ő nagy Istenüknek és Szabadítójoknak", *) Geschichte des jiid. Volkes etc.; Neutest. Zeitgeschichte; Die Religion des Judentums etc. 2) Das Selbstbewusstsein Jesu. 3) Die Predigt Jesu etc. 4) Von Reimarus zu Wrede. 5) Das apost. Zeitalter etc.; Wesen des Christentums; Das Urchristentum, die Entstehung des Christentums. ö) Jesus im 19. Jahrhundert 1907. 71 kv. V. ö. különben az előzőket is 69 kv..