Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete

A keresztyénség vallástörténeti helyzete. (Második közlemény.) Hogy a keresztyénség vallástörténeti helyzetére nézve tudományos megegyezés jöjjön létre, elsőrendű fontosságú, bárha az ellentétes megoldási kísérletek miatt egyhamar kilátásban nincs s épen azért óhajtandó volna, hogy a vallásbölcsészetet emez első sorban érintő kérdés többek figyelmét magára vonja. Mondottam, hogy én semminemű evolucionisztikus theoriát el nem fogadhatok és pedig nem csak, mert a keresztyénség helyes méltatására képtelen, hanem azért is, mert történetileg nem igazolható. Minden evolucio a vallás általános fogalmából indul ki, ahoz kell alkalmazni minden tartalmat és így az egyes vallások individuális jellemvonásait figyelembe nem veheti. Ami a többi vallásokban nem található meg, azt legértékesebb ismérvnek nem tekintheti s így első sorban a keresztyénség iránt lesz igaztalan. Hogy apologiája legyen a keresztyénségnek, azt meg épen nem várhatjuk tőle, ép oly kevéssé, mint ahogy hitünket nem attól tesszük függővé, ha vájjon Isten lételét philosophiailag sikerül-e bebizonyítani, vagy nem. Intellektuális theoriáktól nem is lehet a vallás érvényességét függőben levőnek képzelni, hiszen a hit tapasztalat, személyes élmény, melynek minden vallásnál meg kell lenni specialis tartalmának. Ezért, hogy a legtöbb vallás exkluzív jellegű, az egyedül idvezítés igényével lép fel. A többi vallásoknál ugyanennek elismerése a benne, idvezítő erejében vetett hitnek gyöngítésére szolgál. Keresztyén vallásphilosophusnak nem kell külön keresni a vallás általános fogalmát, mert azt a keresztyénségben készen bírja. Ezt a subjectiv álláspontját kell aztán természetesen psychologiailag és ismeretelméletileg igazolni tudni. Más vallásos tapasztalatból kiindulni annyi volna, mint annak előnyét elismerni. Ha tehát igaznak fogadjuk el azt az elvet, hogy a tökéletlenebb vallás a tökéletesebb lépcsőfokról Ítélendő meg, akkor a keresztyénségnek kell lenni a vallások amaz ideáljának, melyhez a többiek is hasonlítandók, ennek kell lenni annak a legmagasabb világ1