Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Stráner Vilmos: A szentírás jelentősége és kezelése a gyakorlati theologia minden ágában
A szentírás jelentősége és kezelése a gyakorlati theologia minden ágában. 57 II. A gyakorlati theologia fogalma, föladata, fölosztása. Gyakorlati tlieologiáról és gyakorlati theol. tudományokról nem abban az értelemben leliet szó, mintha az összes theol. tudományokat két csoportra osztanánk, a melyeknek egyike a keresztyén hit igazságainak elméletét nyújtaná — ez volna az „elméleti" theologia — másika pedig ezen elméletnek a gyakorlati életre alkalmazását mutatná meg, s ez volna a „gyakorlati" theologia. Elméleti (theoretikus) és gyakorlati (praktikus) theologia között ilyen éles megkülönböztetést tennünk, sőt ellentétet teremtenünk nem szabad. Már a középkori solastikusok vitatkoznak arról, vajon az egész theologia általában elméleti vagy gyakorlati tudomány-e ? Aquinói Tamás szerint mind a kettő: „simul speculativa et practica." Mások (Ostiai Henrik) „simpliciter speculativa"-nak, ismét mások (Duns Scotus) „simpliciter practica"-nak és végül mindezzel szemben a mystikus irány hívei (nevezetesen római Aegidius) „neque speculativa, neque practica"-nak, hanem „affectiva vei dilectiva"nak, vagyis mystikus elmélyedésnek mondják. Luther az ő gyakorlatias irányánál és lehetőleg mindent a gyakorlati életre alkalmazó felfogásánál fogva a theologiát általában inkább a gyakorlati keresztyénség szolgálatában álló és ezt előmozdító törekvésnek szempontjából ítéli meg. („Das ist aber die rechte speculativa, ja vielmehr practica Theologia, als: „glaube an Christum und thue, was du schuldig bist zu thun in deinem Berufe" .... „Die wahre, rechtschaffene Theologia stehet in der Praktiken, Brauch und Übung und ihr Fundament und Grund ist Christus, daß man sein Leiden, Sterben und Auferstehung im Glauben ergreife. Aber alle, die es heutzutage nicht mit uns halten . . . die machen ihnen nur eine speculativam Theologiam, da sie sich nach der Vernunft und wie sie von Sachen speculiren, richten . . . Darum gehört solche speculativa Theologia in die Hölle zum Teufel." Achelis i. m. 5., 6. 1.) Az ő nyomdokán haladva jó ideig általában az egész keresztyén életet „practica Theologia"nak mondják. 1) A theol. tudományoknak, mint tudományos elméletnek általában és különösen a gyakorlati theol. tudományoknak művelése és kezelése tekintetében általában véve nagy jelentőségűnek, sőt egyesek (p. o. Zetzschwitz) egyenesen korszakalkotónak tartják Hyperius András a) (Andreas von Ypern 1511—1564) marburgi 1) így Scheibler Chr. 1664-ben egy a 30 éves háború folyamán tartott prédikáció gyűjteményt bocsát közre ezen cím alatt: „Theologia practica per omnes articulos fidei." (L. Achelis i. m. 6. 1.) 2) Zetzschwitz ρ. ο. Ilyperiust „einer der feinsten und grössten Theologen des 16. Jahrhunderts und aller Zeiten" és „den ersten grossen Vorgänger aller wissenschaftlichen Darstellung der Theologie, der praktischen insbesondere" — nevezi.
