Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Könyvismertetés - Pröhle Károly: Wundt, Logik

Könyvismertetés. 303 a mathematikához és természettudományokhoz mint a szellemi tudományokhoz viszonyban áll. módszertani szempontból legtermészetesebben a szellemi tudományokkal kapcsolatban tárgyalható. Itt jegyzi aztán meg, hogy „... más, de részben ezzel közeli összefüggésben levó' okokból a theologiának nem lehet külön helyzet adni a szellemi tudományok rendszerében. A tudományos theologiának egyik fele mint a keresztyén hagyományok interpretatiója és kritikája és az egyháznak s az egyház tanainak története a philologiai-históriai tudományokhoz és pedig exegetikai részei szerint a philologiához, történeti részei szerint a történettudományhoz tartozik. A theologia másik fele, mint ú. n. rendszeres theologia, amennyiben a tudomány nevére egyáltalában számot tart, arra törekszik, hogy a vallást az általános tudomány'os nézetekkel, tehát elsősorban a philosophiával, amelyben ezek az egyetemes nézetek legközelebb eső kifejezésüket nyerik, kapcsolatba hozza. Különösen az ismeretelmélet, metaphysika, ethika és vallásbölcselet azok a philosophiai disciplinák, amelyekkel a theologia rendszeres részeinek, a dogmatikának és a theologiai ethikának, számolniok kell. Ennek megfelelően ezen a téren a theologia módszerei teljesen azonosak a következőkken tárgyalásra kerülő philosophiai módszerekkel. Ebből az egész viszonyból kitűnik egyszersmind az is, hogy noha a theologia, amennyiben konkrét történeti jelenségekkel és vallásos természetű nézeteknek egy bizonyos tényálladékával foglalkozik, a philosophiával szemben az egves tudományokhoz tartozik, mindamellett a maga részéről még sokkal nagyobb mértékben szorul a philosophia segítségére, mintegyéb egyes tudományok. Különben ez sem involvál alapelvi eltérést, mert hasonló kölcsönhatási viszonyok természetszerűleg mindenütt előfordulnak. Hiszen a lélektan, a történet és a társadalmi tudományok is, mint láttuk, olyan philosophiai kérdésekre visznek vissza bennünket, amelyeknek megoldása viszont az egyes problémák megoldására elvi jelentőséggel bír." Ennyit mond Wundt a theologiáról s én azt hiszem, hogy tisztán formális methodologiai szempontból Wundt ezen fejtegetései ellen alig lehet kifogást tenni. Hiszen tény az, hogy a theologia egyes részei, mindegyik a maga tárgyának megfelelő módon, ugyauazon módszerekkel dolgozik, mint a megfelelő philologiai, történeti és philosophiai tudományok. Tisztán módszertani szempontból tehát a theologia. egyes részei szerint, a többi tudományok között oszlik el. Csak az a kérdés, hol marad ilyen viszonyok között a theologiának mint tudománynak önállósága Ρ Már Schleiermaclier is abban a vélyeményben volt, hogy nemcsak formális methodologiai, hanem még belső tartalmi szempontból is a theologiai tudomány önállóságát fenntartani nem lehet s ő ezt csak a theologiai tudománynak gyakorlati (tehát külső) vonatkozása, közelebbről az egyházkormányzatra (ezt a szót a legáltalánosabb