Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Könyvismertetés - Pröhle Károly: Wundt, Logik

302 Könyvismertetés. III. A természetvizsgál ás általános elvei és módszerei. 1. A természettudományok fejlődése és tagozódása. 2. A terinészetvizsgálás heuristikus elvei. Causalis és teleologiai természetfelfogás. A tapasztalati természetvizsgálat postulatumai. 3. A mechanika elvei és a mechanikus természettan okság-fogalma. 4. A természetvizsgálás általános módszerei. IV. A természetvizsgálás főterületei. 1. A physika logikája. 2. A vegytan logikája. 3. A biologia logikája. III. kötet: A szellemi tudományok logikája. I. A szellemi tudományok általános alapjai. 1. A szellemi tudományok rendszere. 2. A szellemi tudományok elvei és módszerei. 3. A lélektan logikája. II. A történeti tudományok logikája. 1. A philologia. A philologia egyetemes feladatai. A philologiai módszerek. A philologiai interpretatio és a philologiai kritika. 2. A philologiai-történeti tudományok, a) A nyelvtudomány, δ) A mythologia; c) A művészettudomány; d) Ethologia és erkölcstörténet. 3. A történettudomány. A történetkutatás feladatai és irányai. A történeti módszerek. A történettudomány elvei. III. A társadalomtudományok logikája. 1. Az általános társadalmi tudományok. A sociologia. Az ethnologia. A népesedésről szóló tan. Az államtudomány. 2. A nemzetgazdaságtan. 3. A jogtudomány. 4. A soiologia elvei. IV. A philosophia módszerei. Talán fölösleges megjegyeznem, hogy a második kötet I. szakasza, mely az általános módszertant tárgyalja, nem csupán a mathematikai és természettudományok, hanem a szellemi tudományok logikájához is bevezetésül szolgál s csak technikai okokból került a második kötetbe s az „exakt tudományok logikája" cím alá. Az „exakt" jelzőt egyébként Wundt is csak fenntartással és rövidség kedvéért használja a mathematikai és természettudományok megjelölésére a szellemi tudományokkal szemben, amennyiben elismeri, hogy a természettudományoknak is vannak egyes részei, pl. a biologiában, amelyek a kellő exaktságnak még hijjával vannak és viszont a szellemi tudományok körében pl. a philologia és részben a történettudomány is ma már exakt, módszerekkel dolgozik. Mi theologusok a tudományoknak ezen egyetemes methodologiájában természetesen keressük a theologiát is. De ép azért némi csalódás ér bennünket, ha azt látjuk, hogy Wundt a theologiáról csupán egy jegyzetben emlékezik meg, amelyet a philosophia módszereinek tárgyalásához fűz a III. kötet 665/6. lapján. A philosophia módszereiről szólva Wundt egyebek között azt mondja, hogy a philosophia, noha mint egyetemes tudomány úgy