Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Könyvismertetés - Sz. M.: Tschackert, Die Entstehung der luth. und der ref. Kirchenlehre

294 Könyvismertetés. ményeit a beteg társadalmi helyzeteket szülő elvek és törvényekkel szemben : cime az ev. egyház Szociális Szolgálatának Központja. Hangzik felénk újabb időben a felhívás: tanítsátok a főiskolákon a szociológiát, nemzetgazdaságtant és más kapcsolatos tudományokat. Ez nagyon megszívlelendő dolog. El kell látni a mi lelkipásztorainkat a modern kor követelményeinek megfelelő fegyverekkel, de én őszintén megvallom, mindettől jó eredményt csak úgy várok, ha mi lelkipásztorok, igehirdetők, professzorok nemcsak szociális tudással, érzékkel bírunk, hanem ha igazi ev. keresztyén szociális lélek is lakozik bennünk, ami nem egyéb, mint a Krisztus lelke, annak indulata, aki azért jött, hogy megtartsa azt, ami elveszett vala. S meggyőződéssel mondom, hogy e könyv inspiráló, nagy segítő hatással leend minden ker. munkásra nézve, aki ezt figyelemmel és szeretettel elolvassa. Egy értékes útmutató ez arra nézve, hogy az isteni igazság, bölcsesség és szeretet mélységeiben kiapadhatlan források állanak rendelkezésünkre a jobb jövő, „a holnapi igazságok" befogadásának előkészítésére. Ii. Pap István. Tschackert G. Die Entstehung der luth. und der ref. Kirchenlehre samt ihren innerprotest. Gegensätzen. Göttingen (Vandenhoeck und Ruprecht) 1910. 645 lap. Ara kötve 18'50 márka. Egykori nagyérdemű halle-wittenbergi egyet, professorom, jelenleg göttingai theol. tanár jelen testes művében a XVIII. század végén Planck-hoz hasonlóan a protestáns tanfejlődést akarja föltüntetni. Főcélja az volt, hogy a jelen reformátiótörténeti kutatás alapján kimutassa a reformátorok gondolatvilágát s annak a katli. és ref. egyházi tanban való kialakúlását, úgy azonban, hogy egy Ranke, Brieger, Köstlin és Kawerau külső reformátiótörténeti műveinek bőséges felhasználásával méltassa a relativ szükségességgel föllépett belső prot. tanellentéteket is. Hisz találóan mondja az érdemes szerző előszavában, hogy az őskeresztyénség és az egyházi tanfejlődés története foglalkoztatja a jelenben leginkább a prot. egyházi és tudományos theol. köröket. Egy igen tartalmas bevezetésben ismerteti Stange, Loofs és Ritschl 0. közismert dogmatörténeti tan- és kézikönyvei alapján az egyházi tanfejlődés processusát a dogmák szervezetében. A dogma az egyetemes vagy pártikuláris egyház közhitének általános érvényre emelkedett tanfogalmi meghatározása, amely közhitnek tárgya a keresztyénség, mint a Krisztusban való megváltás történeti ténye, s az ezáltal a hívőkben eszközölt új vallásos-erkölcsi élet. Mint az egyes ember önismeret, úgy az egyház nem lehet dogma nélkül, mint amelybe a maga vallási tartalmát tudományos formákba foglalja össze. Maradandó értéke annak evaug. vallási tartalmában van, míg annak alakja a tudományos tanfejlődés törvényeinek van alávetve. Önmagában véve nem tantekintélyű