Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Lapszemle - Daxer György dr.: Neue kirchliche Zeitschrift

Lapszemle. Neue kirchliche Zeitschrift. A. Deichert'sche Verlagsbh.. Nachf. Leipzig kiadása. Előfizetési ára */

4 évre 2'5 Mk — 3 Κ. Alulirott ezen folyóirat első három füzetét már ismertette folyóiratunk első számában. Ez alkalommal az idei évfolyamnak hátralévő 4—12. füzeteiről szándékozik beszámolni. Figyelmünk első sorban is azon cikkekre irányul, melyek már az első három számban kezdtek megjelenni. Ilyen Köniy bonni tanárnak értekezése, melyben a babyloni kulturának és az ótestamentomi gondolatvilágnak egymáshoz való viszonyát kutatja. König már a Delitzsch-féle Babel-Bibel-vitától fogva élénk figyelemmel és folytonos irodalmi hozzászólásával kisérte ezt a fontos kérdést, melynek teljes megoldásától azonban még mindig távol vagyunk. Amint láttuk, a 2. fiizet rámutatott a kétféle kultura közötti megegyezésekre, még pedig a nyelvben, a költői alakban, a tudományban és az erkölcsökben meg szokásokban — szóval a profán műveltség terén. Ezek után most már a 4. füzet előadja az alapvető eltéréseket Babel és a biblia között. Mint ama megegyezések, úgy észlelhetők ezen eltérések is már a profán kultura terén. König itt rámutat a nyelv s az irás különbségére s ez utóbbit — mert nagyon vitatott dolog — különösen kimutatja. Azután kiemeli, hogy a hébereknél a tizedes mértékrendszer nyomaival is találkozunk, hogy itt a csillagok, a hónapok nevei és az év kezdete is mások voltak, mint Babelben. De különösen feltűnő lesz a különbség, a vallási kultura terén. Az ótestamentum elveti a jövendőmondást; a körülmetélés Babylonban nem volt általános szokás, a tiszta és tisztátalan állatok megkülönböztetése is más volt, valamint az áldozatul hozott ajándék is más volt Izraelben és más Bábelben. Más volt végül a két népnél a szombat is és Babylonban istenképekkel találkozunk. A legnagyobb különbség a két kultura közt azonban mégis csak az volt, hogy Israel monotheista, Babylon pedig polytheista volt. A 6. füzetben König megvizsgálja a bibliai őstörténetnek és a babyloni hasonló elbeszélések viszonyát, még pedig különösen az özönvízre vonatkozólag. Itt