Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana
Spencer Herbert erkölcstana. 281 kényszerítő voltát. Azonban a teljesen kifejtett erkölcsi életből el kell és el fog tűnni a kötelezettség és a kényszerűség s önkéntesen, örömmel teljesíti kötelességét az ember. Végül az erkölcsi érzések teljes biztossággal vezetik cselekedeteinket s a természetes cselekvés erkölcsös cselekvés lesz. 1) Társadalomtani szempontból az erkölcstan nem egyéb, mint szabatos leírása a cselekvés amaz alakjainak, amelyek úgy vannak a társas állapothoz hozzá alkalmazva, hogy minden egyes s az összesség életének tartalma és tartama a lehető legnagyobb lehessen. A kezdetleges háborús társadalmakban a társadalom java az elsőrendű s annak van alárendelve az egyének jóléte. Mindamellett a közvetlen célon túl levő végső cél az egyéni élet előmozdítása. A békés társadalom kifejlődésével az egyéni jólét egyszersmind közvetlen céllá válik. Csakis ebben az állapotban fejlődhetik ki a tapasztalati erkölcstan fölött az erkölcstan mint tudomány. A békés társadalmi életnek két fő követelménye lesz. Először, hogy a társadalmat alkotó egyének ne támadják egymást s ne tegyék lehetetlenné az összhangos együttélést. Másodszor az élvezett előnyöknek és a teljesített szolgálatoknak arányossága. Ez az együttélés általános alapja. Az azt biztosító megegyezéseknek és szerződéseknek megszegése közvetett támadás volna a társadalom jóléte ellen s épen azért kerülendő. Az erkölcsi fejlettség legnagyobb fokához ezeken kivtil szükséges még az egyezségbe nem foglalt kölcsönös segítség, az igazsághoz járuló jóindulat, a jótékonyság. Mind az igazságnak (justice), mind a jótékonyságnak (beneficence) gyökere a rokonszev (sympathy). Jelenlegi átmeneti korunkban kétféle erkölcsi kódex uralkodik. Befelé a béke, kifelé a háború erkölcstana. Csak a teljes béke jövendő társadalmában fejlődhetik ki az egységes, összhangos valódi erkölcsiség. A társadalomtani szempont így egészíti ki a természettani, élettani és lélektani szempontokat, amennyiben föltünteti azokat a föltételeket, melyek mellett a társas együttlétben minden egyesnek helyes életmódja összeférjen az összességnek helyes életmódjával, sőt elő is mozdítsa azt. 2) (Folyt, köv.) Veress Jenö. i) Principles of Ethics. I. Κ. VII. fej. 40—47. §§. 102--131. 1. Collins: 631—634 1. Principles of Ethics. I. k'. VIII. fej. 48-55. §§. 132—149. 1. — Collins: 634—636. 1.