Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete
24 Dr. Lencz Géza. azért nem zárható ki, hogy még egy másik csúcspont is lehető; csak a hit tehet felőle bizonyságot, hogy egy magasabb vallás nem valószínű és bogy a vallásos fejlődés benne célját elérte. 1) Az abszolútot a történelem egy pontján abszolút módon bírni akarni, nem egyéb, mint ábránd, az abszolút igazság a jövőnek, a történelem végének van fentartva. Abszolút vallásnál nincs „küzdő hit, hanem változhatatlan biztos ismeret; a tökéletes váltságot, tökéletes ismeretet a jövő hozza. 2) Jézus maga is a váltságot a világ végére teszi, amikor az igazak megjutalmaztatnak. 3) "Végezetre, amennyiben a vallás nem pusztán lelki tevékenység, hanem egyúttal a hit reális objectumának, az isteneszmének is állítása, szükség van a vallás metaphysikájára. Az isteneszme persze csak a vallásos hit útján hozzáférhető, de amellett az emberi ész benső egysége miatt vonatkozásaiban összhangzásba kell hozni a többi tudományos ismeretekkel is. így van szükség az isteneszme philosophiai tárgyalására, mely az említett metaphysikai visszakövetkeztetések útján tehető, melyek mint utolsó fogalmak, a tapasztalat egységesítésének munkájából állanak elő. A vallástudomány így lesz szorosabb érteleinben vett vallásbölcsészet, ahol tehát az istenfogalom nem produktuma, hanem tárgya a philosophiának. Végeredményileg persze azon fordul meg a dolog, hogy azt „az idealismust megvédelmezzük, mely a mindent elnyelő naturphilosophiai fogalmakkal szemben az ész szellemi kincseit a világ ősokához kapcsolja hozzá" s „a monismussal szemben, mely csak az önmagával azonos substantia alakulásait ismeri", „az abszolút öntudatnak az őt részben tartalmazó, véges szellemekhez való viszonyában folyton új kezdetek és valóságok lehetőségét bebizonyítsa". Persze ehez a vallásos isteneszmének átalakítása és a modern, tudományos világképhez alkalmazott konformálása is szükséges. 4) Teljes elismeréssel az iránt a körültekintő és sok tanulságot magában foglaló munkásság iránt, melyet a fent vázolt rendszer szolgáltat, kénytelenek vagyunk annak gyöngeségeire is rámutatni. És pedig természetesen, mivel annak követői rendszerint tudományos megbízhatóságát emelik különösen ki a suprauaturalismus híveivel szemben, első sorban annak exakt tudományos jellege jön figyelembe, anélkül, hogy Ítéletünkkel a valódiságot is cáfolni akarnánk. Ha valaki azt hinné, hogy az elfogultságtól azért szabadabb ez az álláspont, mert a vallásról az egyetemes vallástörténeti eszmék alapján Ítélkezik s nem pusztán a keresztyénség i) Absolutheit 78., 80. kv. Gesch. u. Met. 35., 55. Kult. d. Gegenw. 31. kv. Absolutheit 86. kv. 3) Gesch. u. Met. Iá. v. ö. 5. ή Kult. d. Gegenw. 32. kv.
