Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Szelényi Ödön dr.: Krisztus és Konfutse
Krisztus és Koníutse. 245 igyekezett tanításait feltüntetni. „Ő nem tökéletesíteni, nem bevégezni, betölteni jött . mint Krisztus, hanem helyreállítaniEgészen bizonyos, hogy azok az ellenvetések, melyekkel ma is egyes felvilágosult mandarinok újító törekvései találkoznak, arra a mély hatásra vezetendők vissza, „melyet a folyton hátratekintő bölcs tanai oltottak a „peuple baroque" lelkébeA fent idéztem kinai tisztviselőben ugyanez a szellem érvényesül. Konfutse tana nem annyira vallás, mint inkább népboldogító erkölcstani rendszer, melynek alapgondolata: hogyan érhető el a legfőbb jó ezen a földön. Egy személyes Istenre való célzást hiába keresünk nála; teljesen beéri a személytelen Eg emlegetésével. Gyűlölte a babonát és a bálványimádást, de sokkal konzervativebb volt, semhogy elhatározó lépést tett volna kiirtására, azért alkalmazta az „Eg"' szót, hogy félreértésre ürügyet ne adjon. Másrészt ellentétbe helyezkedett idősebb kortársával, az aszkétikus Laotse-val, Kina Platon-jával, akinek a Tao-te-king című műben foglalt világnézete „misztikus moriizmusnak* nevezhető. Míg Laotse gondolkozása éppen az öröklés kérdéseire irányul, Konfutse következetesen hallgat az istenségről, a lélekről és a lélek halhatatlanságáról. Midőn egyszer egyik tanítványa a halál felől kérdezte, a mester így felelt: „Ha még az életet sem ismered, hogyan ismerhetnéd meg a halált'?' Látni való, hogy Konfutse nem igen szeretett foglalkozni eschatologikus kérdésekkel, főcélja gyakorlati életbölcsesség hirdetése. Lássuk ezek után főelveit a Ta-hio 1) (nagytanítás) és Tschungyung 2) (a változhatatlan közép) alapján Konfutse ismételten hangsúlyozza, hogy az öntökéletesítés az alapja mindennek. Ha az egyes személy tökéletesedik, a család rendezettebb lesz, ha a család rendezett, az állam is rendezett és akkor a birodalom nyugodt. Aki jól akarja kormányozni az államot, annak előbb a családját kell jól vezetnie; ha egy fejedelmi család kegyes, az egész államban virágzik a liiao vagyis a kegyelet; ha a fejedelmi család kötelességtudó, az egész állam az. Ezért a bölcs íejedelem mindenekfelett az égi erényre törekszik. Az égi erény az Égtől nyert és bennünk élő isteni szikra kipattanása, fellángolása és érvényesülése; ezt kell tökéletesíteni és tökéletes állapotban megtartani. Az ember tehát jó természetet nyert az égtől; aki ezzel az égi természettel egyezőleg cselekszik, az a kötelesség útján halad. Akit sem gyönyör, serrl bosszúság, sem bánat fel nem izgat, annak szelleme egyensúlyban van. Ez az egyensúly vagy összhang az a gyökér, melyből az emberi cselekedetek erednek. Öt kötelessége van minden embernek, melyek 3 tulajdonság által lépnek életbe. x) Dr. Agner fordítása nyomán. 2) Planckner fordítása nyomán. Grube szerint mind a két mű Konfutse unokájától, Psze-szé-tó'l származik, de a szellem bizonyára konfuciusi.
