Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Szelényi Ödön dr.: Krisztus és Konfutse

246 Dr. S'/.elényi Ödön. Az öt kötelesség: 1. A fejedelem és alattvalók. 2. Apa és fiú. 3. Férj és feleség. 4. Idősebb és ifjabb testvér. 5.. A barátok és társak egymáshoz való viszonyából folyó kötelességek. A 3 tulajdonság vagy föerény pedig: a tudás, emberszeret és bátorság. Az, aki e három dolgot tudja, képes az öntökéletesítésre, aki képes az öntökéletesítésre, kormányozhat másokat, aki másokat kormányozhat, kormányozhatja a családot és az államot. Az eddigieket részben kiegészíti, részben világosabbá teszi az a táblázat, melyben Martin a Konfutse ethikáját összefoglalta.* Eszerint, miután az Eg az embert életre hivta, a „nagy tudomány" (ta-hio : feladata megállapítani a társadalomban való rendet. Az ég fiától (a császártól) le a közönséges emberig mindenkinek a személyes erényen kell kezdenie. Ennek eszközei: 1. tisztességes viselkedés; 2. igazságérzet; 3. a szándékok őszintesége; 4. az észnek értelmessége. A személyes erény széleskörű gyakorlata szüli a jó királyt. Ennek feladata a társadalom javítása, ennek eszközei: 1. a családi fegyelem; 2. a birodalom kormányzása; 3. a világ meghódítása megbékéltetése). Ez a „nagy tanítás" táblája, mely megismerteti az erény törvényeit, de mivelhogy a szívre felügyelni bajos, ismerni kell a szív törvénytábláját is. Ide tartozó elvek, pl.: aki engedelmeskedik az égnek, zabolázza önmagát, az végre szentté vagy bölccsé lesz; aki ellenben kielégíti önmagát és elűzi a lelkiismeretet, napról-napra mélyebbre sülyed s végül állattá, szörnyeteggé válik. Ehhez járul az erkölcsi kiválóság, vagyis az erények táblája, ide tartoznak pl. a felebaráti szeretet, melynek parancsa: „Ne tégy másnak olyat, amit nem akarsz, hogy más cselekedjék veled, — vagy a nagylelkűség·, a jótétét viszonozni kell, a sérelmet nem. A klasszikus könyvek szerint különben arra a kérdésre, hogy mivel kell viszonozni a jót, mivel a rosszat, Konfutse így felelt: a jót jóval, a rosszat igazsággal. Az erények között szerepel a testvériség is, melynek parancsa: tiszteld bátyádat és légy jóságos öcsédhez, tiszteld az aggokat és adj elsőbbséget az idősebbnek. A 4-ik tábla végül az önbírálat, azaz a vétkek táblája; ilyenekül fel vannak sorolva: a kegyetlenség, irigység, önzés, bárgyúság, büszkeség, fukarság satöbbi. Nyilvánvaló, hogy a konfuciusi erkölcstan elsősorban a jelen gyakorlati életre irányul; mégis, noha egészben véve bizonyos világias józanság van benne, nem teljesen utilisztikus irányú, mert főgondolata az, hogy az ég által eredetileg belénk oltott tisztaságot és tökéletességet elérni a tulajdonképeni célja az embernek. Igen szép az a gondolata is, hogy csak az tud másokat vezetni, aki saját magát vezetni képes. Különösen a fejedelem elé rendkívül magasztos ideált állít: a fejedelem hivatása égi eredetű, arra kell törekednie, hogy az égi erényt megszerezze és ezáltal azoknak, * Löczy : A mennyei birodalom. 270—275.