Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Szelényi Ödön dr.: Krisztus és Konfutse
Krisztus és Konfutse. 243 mányok szerint 551-ben született Lu államban. Atyja hírneves katona volt. aki 3 évvel a gyermek születése után meghalt. A Konfutse gyermekkorára vonatkozó hiteles adatok még gyérebbek, mint a Jézuséra vonatkozók. Ténynek látszik, hogy már 19 éves korában megnó'sült, de házassága boldogtalan volt és fiát sem kedvelte valami nagyon. Nemsokára a gabonatárak felügyelőjévé nevezte ki az állam. Hogy meddig maradt e hivatalában, bizonytalan. 22 éves korában megkezdette tanító tevékenységét, vándortanító módjára tanítványokat gyűjtött maga köré és azoknak az ajándékaiból élt. Ez éppenséggel nem volt új dolog a mennyei birodalomban. Voltak már előtte is amolyan vándortanítók, félig rétorok, félig politikusok, akik az akkoriban csupa kisebb és egymással vetekedő államokra szakadt birodalmat bejárva, az egyes fejedelemségek állapotait megkritizálták és az uralkodóknak tanácsokat osztogattak. Nemsokára rá Konfutse elhagyta hazáját a benne dúló politikai torzsalkodások miatt és a csendesebb Tsi tartományba költözött. De csakhamar itt is csalódott az uralkodó hercegben, azért nem is vállalt hivatalt, noha a herceg szerette volna. Majd ismét visszatért hazájába, ahol, mikor a helyzet kedvezőbbre fordult, a politika mezejére lépett és hivatali pályáján gyorsan emelkedett, úgy hogy végre az igazságszolgáltatás minisztere lett. Ezen minőségében szabályozta a néposztályok viszonyait, átalakította a törvénykezést és rendezte az udvari szertartásokat meg a temetkezési szokásokat. Hogy milyen nemes szellem vezérelte ezen munkásságában, mutatja a következő nyilatkozata : „A viszálykodókat én is csak úgy hallgatom meg, mint más ember, ami azonban szerfelett szükséges, az, hogy legyünk rajta, hogy ne legyen viszálykodás." Azonban a bölcs hírével együtt irigyei száma is növekedett és előbbi pártfogója. Tsi hercege, irigykedvén Lu állam virágzására, elidegenítette a bölcstől ura szivét, még pedig igazán keleti módon, amennyiben 80 gyönyörű leányból és 120 lóból álló ajándékkal lepte meg, úgy hogy a herceg teljesen elfordult az állami ügyektől, Konfutse minden nemes törekvése pedig kárba veszett. Elkeseredve letette hivatalát, ismét megvált hazájától és 13 viszontagsággal teljes évet töltött hazátlan bujdosásban. Amint Platón nem tudta elfogadtatni politikai elveit a Dionysiusokkal, úgy Konfutse sem talált egyetlen uralkodót sem, aki hajlandónak mutatkozott volna politikai és társadalmi reformterveit megvalósítani; elvei felfüggesztése árán pedig nem akart hivatalt vállalni. Egyszer-másszor azonban mégis engedett valamit hirdetett elveiből. Megtörtént, hogy egy államban elfogták s csak azon föltétel mellett bocsátották szabadon, ha oda soha többé be nem teszi a lábát. Ő azonban adott ígérete ellenére mégis elment, úgy okoskodván, hogy csak kikényszerített eskü volt, amit megszegett. Hazatérve szorgalmasan dolgozott a régi könyvek rendezésén. A nevéhez fűződő 9 munka, 1*
