Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Szelényi Ödön dr.: Krisztus és Konfutse
242 Dr. S'/.elényi Ödön. indult ellene a harc, melyben elbukott és melyben a világi szellem győzött, úgy hogy a jelen európai társadalom teljesen gazdasági és politikai erőknek a szolgálatában állva, politikai és gazdasági rendszere a keresztyén szellemtől teljesen elvált. Hogy ily viszonyok között a keresztyén vallást mégis elismerik fontos tényezőnek, az tulaj donképen csak konvencionális hazugság. A keresztyén vallás alapítója, Jézus Krisztus, születésénél fogva vidéki, foglalkozására nézve kézmives, temperamentumánál fogva költő és misztikus, rövid élete folyamán nem birt értékkel a társadalmi, gazdasági és állami problémák iránt, ép azért a keresztyénségre társadalmat alapítani, elvei szerint államot kormányozni egyszerűen nem lehet. „Soha ember nem volt alkalmasabb arra, hogy vallásos szektát létesítsen, soha ember alkalmatlanabb, hogy államot alapítson vagy kormányozzon. Mégis ez az ember volt az, akinek az önmegtagadást parancsoló naiv hitelveit evangélium gyanánt fogadták el a Nyugat kapzsi nemzeteiA keresztyén hit bármely befolyást gyakorol is az egyesek belső életére, nyilvános magatartásukra kevés vagy semmi befolyással sem bir. Azoknak a cselek vényeit pedig, akiknek államot kell kormányozni, nem irányította soha. Mit ér akkor annak a hangoztatása, hogy lényegét véve a keresztyénség magasabb vallás, mint a kínaiaké ? . . . Eddig a kínai tisztviselő. Az ismertetett szemelvényekből nyilvánvaló, hogy a kínai mandarin életrevalóbb eszménynek tekinti a Konfutse tanát, mint a Krisztusét, továbbá, hogy meg van arról győződve, hogy a kinai ember ma is teljesen a nagy kínai bölcselő szellemében él. míg a mai keresztyének szerinte teljesen eltértek a régi ideáltól, mely különben is kivihetetlen és tehetetlen. Bizonyos azonban, hogy e műben még többről is van szó : alapgondolata tulaj donképen a kelet és nyugat eltérő gondolkodásmódja; világnézete, a keleti és nyugati civilizáció nagy ellentéte, mely mindjobban kiélesedik és a két világrész közötti vészes összeütközés csiráját rejti magában. Ezeknek a kérdéseknek tüzetes fejtegetésébe azonban itt nem bocsájtkozhatunk, hanem csak a két vallást, illetőleg a két vallásalapítót kívánjuk összehasonlítani, ami azért is üdvös, mert csak ily módon tehetünk szert önismeretre és tudhatjuk meg, hol tartunk, mit végeztünk, hol tévedtünk, mit kell helyrehoznunk — a többi kérdést csak futólag érinthetjük. Nézzük tehát mindenekelőtt, hogy ki volt és mit akart Konfutse és vájjon csakugyan azonos-e az eredeti konfucianizmus a mai hivatalos konfucianizmus-sal ? A manapság istenként tisztelt kinai böl- cselő, aki az összes kinai eszmék és törekvések szellemi központja, a kinai bölcselkedés, humanizmus és gondolkodás legtipikusabb megtestesülése, a Kr. e. IV. században született. Nem szólva itt azon legendákról, melyek Konfutse bölcsője körül szövődtek, a hiteles hagyó-