Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Raffay Sándor: A revideált biblia
228 Rafiay Sándor. mindenek, a kik hallak. Szívére venni valamit annyit jelent, mint megszívlelni, az intést megfogadni, a szemrehányásra magába szállani, a baj alatt letörni, a sérelmet felpanaszolni stb. Itt azonban nem ezekről van szó. A hegyvidék lakosainak szemében a kis János születésének esete mindenképp különös volt. Ezért hát (szószerint) eltették a szívükben a hallott dolgokat azzal a feltevéssel, hogy majd megfigyelik, mi lesz ezzel a gyermekkel. Az eredeti szöveg tehát ezt mondja: És akik hallották, mind felrótták emlékezetükbe mondván: Ugyan mi lesz majd ebből a gyermekből? Nem a fordító a hibás, hanem a Ree. szöveg, hogy a vers második feléből hiányzik a γαρ és így más a két mondat összefüggése, mint azt az értelem is, meg a legjobb szövegek is követelik. A syrsin kódexben így találjuk: .Mi lesz majd ebből a gyermekből, (akivel az Urnák keze van), akin az Urnák keze nyugszik'. A görög szöveget a γαρ alapján így kellene fordítanunk: Ugyan mi lesz majd ebből a gyermekből, mert hogy az Ur keze volt (rjv) ő vele'. 1 7 0 a revisióban nagyon általános és színtelen. Az eredetiben a καθώς |έλάλησε az előző vers ήγειρε y.ápa ς-ára vonatkozik. így hát nem ez a mondat értelme: Amint szólott az ö szent prófétáinak szája által, akik eleitől fogva voltak, hanem ez: Amint azt az ő öröktől fogva meglevő szent prófétáinak szájával megmondotta. 1 7 7 a revisióban tisztán Jánosra vonatkozik. A syrsin azt a felfogást igazolja, amely ezt a verset Jézusra vonatkoztatja. A 76. versben Zakariás a Keresztelő hivatásáról szól. Azért nevezik majd őt prófétának, mert az Urnák útjait készíti elő. A 77. v. most már azt mondja meg, miért kell ennek az útkészítésnek történnie ? Azért, hogy az Úr megadhassa, közölhesse (του δούναι γνώσιν σωτηρίας) az üdvösség tudományát az ő népével (τω λαώ αϋτοΰ t. i. Κυρίου de sohasem 'ϊωάννου). A γνώσις σωτηρίας = εϋαγγέλιον. Α két vers tehát együttesen így fordítandó: Téged pedig gyermek, a Magasságos prófétájának hívnak majd, mert az Ur előtt jársz, hogy megkészíted az ő útjait, 7 7. hogy közölje az ő népével az ö bűneit bocsánatában az üdvösség tudományát. Az eredeti szövegben nincsen arról szó, de meg a János története se igazolja, hogy a Keresztelőről el lehetne mondanunk azt, amit a revisió közöl: És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatában. Ha János ezt tette és tehette volna, akkor valóban ő lett volna a Messiás. 1 7 8_ 7 9 szintén nem felel meg az eredetinek. A mi istenünknek nagy irgalmasságáért, amellyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból, hogy mejelenjék azoknak stb. A δια σπλάγχνα ελέους nem nagy irgalmasság, hanem könyörülő irgalmasság, έν οΤς nem mellyel, hanem amelyekben, έχεσκέψατο ανατολή ες 'ύψους nem meglátogatott minket a naptámadat (?) a magasságból, hanem virradat tünt fel nekünk a magasságokból, έχιφαναι τοις stb. nem hogy meg-
