Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

222: Veress Jenő. sített ismeret, másfelől egyetemes fejlődéstan.

1) pedig Kétféle bölcsészetet különböztet meg. Altalános bölcsészetet, „melyben különös igazságokat használunk fel általános érvényű igazságok megvilágosítására"; és különös bölcsészetet, „melyben az általános érvényű igazságokatelfogadva, azokkal a különös igazságokat magyarázzuk meg."'-) Az általános bölcsészetben a tér, idő, anyag, mozgás és erő tudományos alapfogalmakat, az anyag megsemmisíthetetlensége, a mozgás folytonossága, az erő megmaradása, az erők között való viszony megmaradása, az erők átalakulása és egyenlő értékűsége, a mozgás iránya és ritmusa egyetemes fontosságú kérdéseit tárgyalja. Ezen az alapon jut folytatólag a fejlődés és bomlás folyamatának. a fejlődés törvényének és magyarázatának a kifejtésére. Az egész rendszer felett uralkodó fejlődési törvény így- hangzik: „A fejlődés anyagnak egységesülése és mozgásnak ezzel járó szétszóródása, amelynek folyamán az anyag (viszonylag) határozatlan s össze nem függő egyneműségből (viszonylag) határozott s összefüggő külünneműségbe megy

7 át és amelynek folyamán a visszatartott mozgás hasonló átalakulást szenved." Az idegen nyelvű idézeteknek a folyó szövegben magyar fordításban való közlési módszerétől eltérve, az eredeti szövegben is idézzük ezt az alapvető és egyetemes jelentőségű fejlődési törvényt: „Evolution is an Integration of matter and concomitant dissipation of motion; during whicli the matter passes from a (relatively) indefinite, incoherent homogeneity to a (relatively) definite, coherent heterogeneity; and during wliich the retained motion undergoes a parallel transformation."

3) A különböződés (differentiation) és egységesülés (Integration) kettős áramában hármas összetett fejlődési folyamat megy tehát végbe: egyneműségből különneműségbe, összefüggéstelenségből összefüggésbe és határozatlanságból határozottságba való átmenetel. Vagy röviden: a fejlődés különböződés, egységesülés és meghatározódás (határozottá válás). Ellenkezője: a bomlás. A fejlődést az egyneműek állliatatlanságáról, a hatások sokszorozódásáról. az elkülönülésről és a mozgó egyensúlyról szóló törvények magyarázzák. Ez a Spencer általános bölcsészete. A különös bölcsészet pedig nem egyéb, mint a fejlődés gondolatának a lét és levés egész területén való alkalmazása s az összetevés által egységesített egyetemes tudásnak az általános bölcseleti alapra való építése. Schopenhauer ismert mondása, hogy !) Ε tárgy kitűnő részletes kifejtését adja Höffding H.: Geschichte der neueren Philosophie. II. 1896. 519—529. 1. 2) Collins: Spencer Herbert Synthetikus Filozófiájának Kivonata. 1903. 19. 1. 3) Spencer H.

: First Principles. 1867.

2 396. 1., illetőleg a zárójellel jelzett, javított és kiegészített szöveg: 1899.

8 145. §. — A Collins Kivonatában és annak magyar fordításában a teljes szöveg szószerint van közölve. 49. 1.