Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

Spencer Herbert erkölcstana. 219 látott s azzal az erkölcstan teljes lett. Egyszersmind 1892—93-ban a „Principles of Morality" vagy ..Principles of Ethics" új, összefoglaló. két kötetes teljes kiadását jelenteti meg. Itt adja meg az erkölcstannak végleges formáját. Az első kötet a három első részt, a ,.Data of Ethics", „Inductions of Ethics" és az „Ethics of Individual Life" című részeket; a második kötet pedig „The Ethics of Social Life" (A társadalmi élet erkölcstana) összefoglaló cím alatt a három utolsó részt, a „Justice", a „Negative Beneficence" és a „Positive Beneficence" című részeket foglalja magában. Kiilön megjelenése alkalmával a „Justice" -hez négy függelék volt csatolva. Ezek most a mű második kötete végén vannak elhelyezve. Ezek a függelékek: A. The Kantian Idea of Rights (A jog Kantféle eszméje); fí. The Land-Question (A föld-kérdés); C. The Moral Motive (Az erkölcsi indítóok); 1). Conscience in Animals (Lelkiismeret az állatoknál). A két első inkább jogi, az utóbbi kettő erkölcsi vonatkozású. A szociologia utolsó kötetének második része (Az életfentartási és gazdasági intézmények) s az egész kötet 1896 novemberében jelent meg. Az erkölcstannal való összefüggésénél fogva kiváló fontosságú tárgyunkra nézve a társadalomtan. Ezzel teljessé vált az óriási mű. Csaknem negyven évig, negyventől majdnem nyolcvan éves koráig dolgozott Spencer a szinthetikns bölcsészet rendszerén. Végre megérhette annak befejeződését. 1893—94-ben a Darwinnál darwinistább Weismann Ágost német tanárral és állattan-tudóssal volt irodalmi vitája Spencernek. Három értekezés tartozik e vita körébe. A fejlődésnek a természetes kiválasztáson kivül levő többi tényezőit is hangsúlyozza rendszere szellemében, különösen az alkalmazkodást és átöröklést. 1897-ben és 1901-ben megjelent „Various Fragments" (Különféle töredékek) c. műve újat nem ad, csak a rendszer szellemében való részleteket. 1902-ben közzétett műve, a „Facts and Comments" (Tények és magyarázatok) hattyúdala volt az öreg mesternek. Halála után l904-ben megjelent, több mint ezer lapnyi terjedelmű, két kötetes önéletrajza kiegészítésére adta ki Duncan Dávid madrasi tanár „The Life and Letters of Herbert Spencer' (Sp. H. élete és levelei) c. művét 1908-ban, melyben Spencernek egy 1899-ből való értekezése van közölve: „The Filiation of Ideas" (Az eszmék előállása). Azonban ebben új vagy fontos adalékot nem kapunk erkölcstanához. Collins Howard-nak a nagy rendszerről készített kitűnő kivonata az első angol kiadásban (1889.) még nem teljes, de a negyedikben (1897.) már a befejezett teljes rendszerről ad teljes képet. A magyar nyelvre fordított ötödik kiadás (1901.) pedig a Biologia Alapelveinek újra átnézett és bővített, a Végső Alapelveknek is újra átnézett kiadása után készült. A tárgyunkra nézve fontos szociológia és erkölcstan kivonata szintén az eredeti