Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

Spencer Herbert erkölcstana. 215 szerepét játszó törvényt fejti ki, mely szerint a szervezetek formái a rájuk ható erőkhöz való viszonyuktól függenek. Ezek az erők részint szenvedőlegesen viselkedő szervezetekre hatók, részint azok tevékenységére való visszahatást képeznek. A „Westminster Review" áprilisi számában megjelent értekezésében „The Morals of Trade" (Ipari, kereskedelmi erkölcsök) erkölcsi vonatkozású fejtegetések foglaltatnak az eddigi szellemben, csak új vonatkozásban. Júliusban az „Universal Review"-ban „Illogical Geology" (Ésszerűtlen földtan) cím alatt fejlődéstanát védi azóta elvetett földtani nézetekkel szemben. „Physical Education" (Testi nevelés) és „What Knowledge is of most Worth" (Melyik ismeret a legértékesebb?) című értekezéseiben neveléstanát s erkölcstana gyakorlati oldalát fejti tovább. Mindakét értekezést felvette később neveléstanába. 1860 januárjában a „Medio-Chirurgical Review"-ban „Bain on the Emotione and the Will" (Bain a kedélyváltozásokról és az akaratról) címmel értekezést írt, melyben a Mill János Stuarttal egyirányú Bain Sándor aberdeeni tanár (1818—1903) tapasztalati lélektani felfogásával foglalkozik s kifejezi, hogy az érzések és a tudás helyes osztályozását csak úgy érhetjük el, ha ezeket a jelenségeket fejlődéstani álláspontból vizsgáljuk és fokozódó bonyolultságukban, a legegyszerűbb állati nyilvánulatoktól fel az emberi életig, figyelemmel kisérjiik. Ugyanez év januárjában a „Westminster Review

u-ban is jelenik meg egy másik értekezése „The Social Organism" (A társadalmi szervezet) címen. Ebben régebbi ismert felfogása szellemében részletesebben kimutatja, hogy a társadalom az állati szervezettel való benső hansonlóságokat tüntet föl. 1860 márciusában teszi közzé a Szinthetikus Bölcsészet Rendszerének vázlatát, az „A System of Synthetic Philosophy' Prospektusában. A nagy művet öt részben tervezi. A bölcsészeti alapvetés, az élettan, lélektan, társadalomtan és erkölcstan képeznék ezeket a részeket. Az első rész, a „First Principles" (Első Elvek, Végső Alapelvek) első részlete még abban az évben megjelent. Ebben az évben még egy erkölcstani értekezése jelenik meg az élettani és államtudományi értekezéseken kívül, a „British Quarterly Review" júliusi számában „Prison-Ethics" (Börtönerkölcstan) címmel, melyben ismert individuálizmusa nyilvánul meg újból. 1861-ben jelenik meg később páratlanul népszerűvé lett műve, neveléstana „Education: intellectual, morál and physical" (Értelmi, erkölcsi és testi nevelés) címen. Ebbe. mint fentebb már említettük, felvette a két évvel előbb írt két neveléstani értekezését, a „What Knowledge is of most Worth" és a „Physical Education" címűeket. Amaz a könyv első. emez pedig utolsó szakaszát alkotja, a második és harmadik szakaszt az „Intellectual Education" és a „Moral Education" alkotják. Ε kis mű alap-