Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

216: Veress Jenő. eszméje az, hogy a gyermeket neveljük természetesen, úgy, hogy maga szerezzen tapasztalatokat s maga alkalmazkodjék az életföltételekhez. Ez a műve nemsokára páratlan népszerűségre tett szert először Amerikában, aztán Angliában s korán elhatolt Oroszországba és keletre Japánba is. Nemsokára rendkívül használt neveléstani kézikönyv lett. Elterjedtségének fényes bizonyítéka, hogy harminc év alatt csaknem harminc angol kiadást ért. 1890-ben huszonharmadik kiadásban jelent meg. Magyar nyelvre először — és 1909-ig kizárólag! — ezt a munkáját fordították le és pedig aránylag nem nagyon későn, 1875-ben, Öreg János és Losonczy László s azóta két kiadást ért, ami nem valami gyakori eset nálunk. 1862 juniusában készen volt az egész „First Principles". Ez képezi Spencer szinthetikus fejlődésbölcseleti rendszerének általános bölcsészeti alapvetését. Ebben fejti ki a vallás és a tudomány viszonyát. Itt foglal állást a metafizikai problémával szemben, midőn a világegyetem két oldalát, a „Megismerhetetlen"-t (Unknowable) és a „Megismerhető

u-t (Knowable) megkülönbözteti egymástól. Amaz alkotja rendszere metafizikai hátterét, u. n. agnoszticizmusát, emez pedig a tudományok rendszerét. A bölcsészet pedig egyfelől egyetemes fejlődéstan, másfelől pedig teljesen egységesített tudás, mint a szinthetikus filozófia név is kifejezi. Ebben adta meg a vallásmentes erkölcstan bölcsészeti alapját. 1864 március 12-én készül el Comte-tal szemben való álláspontjának kifejtésével. A már 1845-ben az „Edinburgh Review" számára tervezett értekezés tárgyát Comte halála után itt dolgozza fel külön „Reasons for Disseuting from the Philosophy of M. Comte ' (A Comte bölcsészetétől való eltérés indító okai) címmel. Egyszersmind Comte-tal szemben új tudományfelosztást is ad ez év áprilisában „The Classification of the Sciences" cím alatt. 1869-ben második, 1871-ben harmadik kiadásban és a bírálatokra való válaszul készült utóirattal bővítve jelent meg s így foglal helyet ez a fentebbivel együtt az Essay-knek mind az 1874. 3 kötetes, mind az 1891. bővített kiadásában. Spencer szerint a tudományoknak három osztálya van. 1. Elvont (absztrakt) tudományok: mennyiségtan (mathematika) és gondolkodástan (logika). 2. Elvont— való (absztrakt—konkrét) tudományok: erőműtan (mekhanika), természettan (fizika) és vegytan (khémia). 3. Való (konkrét) tudományok: élettan (biologia), lélektan (pszikhologia) és társadalomtan (szociologia). Az utóbbihoz tartozik az erkölcstan is. 1864—67-ben jelent meg a két kötetes „Principles of Biology" (Az élettan elvei), mely a szinthetikus filozófia rendszerének második részét, az általános bölcsészet után következő első speciális bölcsészeti részét, a rendszer II—

III. kötetét képezi. A szervetlen világról szólandó részt elhagyja Spencer s egyenesen a hasonlíthatatlanul nagyobb fontosságú szerves világ életbölcseletét adja.