Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana
214: Veres s Jen ő. fejti ki. amivel Darwin kifejezetten egyetértett s amit tana kiegészítő részének tekintett. Három értekezés egy évben, s mindenik két évvel Darwin műve megjelenése előtt, mutat rá a fejlődés egy-egy oldalára. Ebben az évben adja ki Spencer eddig jóformán mind névtelenül megjelent értekezéseinek első kötetét is. Pár év múlva (1863) második kötet értekezését bocsátja világ elé. Ez a két kötet értekezés fontos és értékes mind egyéni szellemi fejlődéstörténetére, mind bölcsészeti rendszere kifejlődése történetére nézve. 1874-ig s onnan kezdve a harmadik kötettel együtt sok, változtatott, kiegészített, másként rendezett és bővített kiadásban forog közkézen. Mi eddig is s ezután is csak a fejlődésbölcseleti rendszere és különösen erkölcstana kifejlődésére nézve nagyobb fontosságú értekezéseket emeltük s emeljük ki azok közül. Az eddig említettek mellett megemlítjük még itt röviden, hogy ebben a korban keletkezett értekezései közül még a következőkben van némi erkölcstani vonatkozás: „Use and Beauty" (Haszon és szépség. ,Leader' 1852 január 3.), rGracefulness„ (Kellem. .Leader 1852 december 25.), „Personal Beauty" (Személyes szépség. ,Leader 1854 április és május), „Raihvay Morals and Railway Policy" (Vasúti erkölcsök és vasúti eljárásmód. .Edinburgh Review' 1854 október). Ebben az időben megjelent más politikai értekezéseiben a már említett individualisztikus felfogása nyilatkozik mindenütt. 1858-ban egy paedagógiai értekezésében ujabb adalékot nyújt evolucionisztikus neveléstanához és erkölcstanához, a ,.The Moral Discipline of Children" (A gyermekek fegyelmezése) címűben. Ebből az évből még nevezetes „Nebular Hypothesis" (A köd-feltevés) című tanulmánya, mely a „Westminster Review" juliusi számában jelent meg. Ebben a hitelében nagyon megingatott feltevés védelmére kel, mert érzi a naprendszer kifejlődésére vonatkozó emez elméletnek fejlődéstanára való fontosságot. Ezzel az értekezéssel való foglalkozása s értekezése átnézése közben támadt az a gondolata, hogy a fejlődés elméletét egy összefoglaló bölcsészeti rendszer alapjává teszi. Az erre következő két évben alakul ki a szinthetikus filozófia rendszere, illetőleg annak a vázlata. Ebben az időben foglalkozik Spencer a nagy mű kiadásának nehéz kérdésével is. Ugyancsak ezekben az években még egynéhány említésreméltó értekezést is ír. 1858-ban Owen Rikhard tanárnak és természettudósnak (1804—1902) „Archetype and Homologies of the vertebrate Skeleton" (A gerincesek csontvázának ősfajképe és megegyezései) című művét bírálja s azzal kapcsolatban rámutat, hogy az Owen által magyarázatlanul hagyott szerkezeti sajátosságokat miként lehet megmagyarázni a fejlődéselmélet segítségével. 1859 januárjában megjelent értekezésében „The Laws of Organic Form" (A szerves alak törvényei) címűben az „Élettanában" később nagy
