Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

Spencer Herbert erkölcstana. 211 kulásában s az egész modern természettudomány fejlődéstörténetében. Darwin nagy műve előszavában, elődei műveiről írt rövid vázlatában nagy elismeréssel emlékezik meg Spencernek erről az értekezéséről. Ugyanez év októberében jelenik meg szintén a „Westminster Review*-ben „The Philosophy of Style" (Az írásmód v. nyelvhasználat bölcselete) c. nagyobb tanulmánya, mely Lewes egykorú ítélete szerint a stilproblémának általa ismert egyetlen tudományos magyarázata. Ebben jut először nyilt kifejezésre a homogeneitas-ból heterogeneitas-ba való fejlődés Baer-féle tanának reá gyakorolt befolyása. 1853 juliusában ugyanabban a folyóiratban, egy „OverLegislation" (Túlságos törvényhozás) című tanulmányt tett közzé, melyben az első értekezésében érintett s egész életében mindig támadott államszociálizmus, az állami mindenhatóság ellen szól s a „Social Statics"-ban már kifejezett ama tételét védi, hogy a társadalom nem mekhanizmus, hanem organizmus. Ez az értekezés aztán külön is megjelent Chapman Népkönyvtárában, a „Library for the People"-ben. Ugyanebben az évben ugyanabban a folyóiratban egy másik értekezés is lát napvilágot „The Universal Postulat" (Az egyetemes követelmény) cím alatt, melyben Spencer, Mill, Kant, Hume, Reid és Mansel tanulmányozása folytán azokkal ellentétben kialakult ismeretelméleti álláspontját törekedett kifejteni. Uj mozzanat gondolkozása fejlődésében nem nyilvánul itt, csupán a fejlődéstannak későbbi metafizikai háttere van készülőben. Ugyanebben az évben kilép Spencer a lap szarkesztőségéből s ettől fogva csupán gondolatrendszere kidolgozásának szenteli magát. A következő évben a fejlődés-elméletnek az élet és tudás különböző terein való kipróbálásával foglalkozik. 1854 áprilisában jelenik meg a „Westminster Review"-ban „Manners and Fashion" (Erkölcsök és szokások) cimű értekezése. Ebben azt mutatja ki, miképen fejlődnek ki a társadalmi kényszer különböző formái, a politikai, egyházi és szertartási kényszer egy magból az összes szerves lények fejlődéstörvényével megegyezőleg, amely szerint az általános működések az ezeket alkotó különös működésekké különülnek szét. Egyszersmind ebben ad kifejezést először a vallás eredetére vonatkozó amaz elméletének is, hogy minden vallás forrása az ősök és szellemek tisztelete. Ez év májusában a „North British Review'-bau közzétett tanulmányában, a „The Art of Education"-ban (A nevelés művészete) a fejlődés elméletét és alakulóban levő lélektani elveit a nevelésügy és neveléstudomány terén próbálta ki. Az értekezés főgondolatai ezek: A nevelésnek a természetes fejlődés folyamatához kell alkalmazkodnia. Egyszerűről kell összetettre haladnia. Az emberi lélek növekszik és mint minden növekedő dolog, az egyneműségből a ktilönneműséghez halad. Júliusban a „British Quarterly Review"-ban másik 4*