Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana
210: Veress Jenő. intézett levelében. 1) Baer tanát is közvetve ismerte meg Spencer Carpenter Vilmos (1813—1885) „Principles of General and Comparative Physiology" (az általános összehasonlító élettan elvei) (1844. 1 1851. 2 1874. a 1876. 4) című műve második kiadásából. 2) Baer tana szerint minden szerves fejlődés egyneműség állapotából kűlönneműség állapotába való átmenetel. Spencer a szerves fejlődésnek ezt a tanát minden fejlődés, az egész fejlődés tanává akarja szélesíteni. Látta, hogy a minden fejlődésfolyamat egyik oldalát képező különböződés kifejezésére nagyon alkalmas ez a tan s egyszersmind jobb az egyénülés (individuation) elméleténél, mert ezzel a nem szerves fejlődést is lehet magyarázni. Erre igyekszik Spencer a következő években. A „Social Statics" után írott első értekezése „A Theory of Population Deduced From the General Law of Animal-Fertility" (Az állati szaporodás általános törvényéből levezetett népesedési elmélet», mely 1852 áprilisában jelent meg a „Westminster Review"-ban. Ebben rámutatott arra, hogy a túlságos szaporodásnak s az azáltal előidézett létért való harcnak a faj magasabb fejlődéséhez kell vezetnie. Csak azok az egyedek élnek tovább, amelyek előrehaladnak. Ezek nemüknek kiválasztottal. A faj fejlődésének fontos kérdésére ime rámutat Spencer hét évvel Darwin korszakalkotó munkája megjelenése (1859), (ha nem is megírása, mert több éven át készen, de kinyomatlanul állott) előtt. Spencer itt a faj magasabb fejlődését magyarázza a legjobbak továbbélésével, míg Darwin ezt a továbbélést kapcsolatba hozta az összes szerves lények változatokra való hajlandóságával és a változatok és a természetes kiválasztás elméletével az új fajok kifejlődését magyai'ázta. Spencer itt még nincs tisztában a fejlődés legfőbb tényezőivel, csupán a fejlődésről s a fejlődés elméletének a fajok kifejlődésére való alkalmazandóságáról volt meggyőződve. Ezt a meggyőződését a legközelebbi, bár a fentebbinél nyomtatásban előbb megjelent értekezésében fejezte ki. 1852 március 20-án jelent meg ez az értekezése a „Leader"-ben „The Development Hypothesis" (A fejlődés-feltevés) cím alatt. Spencer az egyedül lehetséges két világelőállási elméletet, a teremtés- és a fejlődéselméletet szembeállítja s az utóbbi mellett foglal állást. Kifejti, hogy a fajok a külső viszonyok behatása folytán fejlődés útján nyerték mostani alakjukat. Még itt túlnyomó a teremtéselmélet ellen való polémia, de mégis rendkívüli fontosságú ez a három levélnyi terjedelmű kis értekezés Spencer rendszere kiala1) Spencer Η.: Autobiography. 1904. II. 485 -490. 1. 2) Ez a mű még más vonatkozásban is áll tárgyunkkal. Ε mű 1876. IV. kiadásában, A „Principles of Mental Physiology"-ban (a lélek-élettan elvei) a 486. lapon van közölve Mill János Stuart Carpenterhez irott levelének (1872. jan. 29.) egy részlete, melyben Spencer fejlődéstanának nagy jelentőségét ő is elismeri.
