Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana
Spencer Herbert erkölcstana. 207 Ez a Schelling-Coleridge-féle tan azt mondja, hogy az élet nem egyéb, mint a különböződésre vagy egyéniilésre való törekvés. Ez a gondolat pedig kiváló helyet foglal el a „Social Statics"-ben. A név másra engedne következtetni. Arra, hogy Comte befolyásolta Spencert, Ez a kifejezés először Comte-nál fordul elő „Plain des travaux scientifiques nécessaires pour reorganiser la société" (A társadalom újjászervezésére szükséges tudományos munkák terve) (1822.) c. művében, mely később 1824-ben „ Systeme de la politique positive" (A pozitív politika rendszere) címen jelent meg. Ebben alapítja meg Comte a szociologiát. Itt szól a „Statique Sociale" -ban a társadalom állapotáról, a „Dynamique Sociale u-ban a társadalom haladásáról. A társadalmi sztatika (állapot- vagy egyensúlytan) és dinamika (erőműtan, haladástan) úgy megy át később főművébe a „Cours de la Philosophie Positive"-be (1830—42) s különösen annak a szociologiáról szóló három utolsó és legnagyobb kötetébe. A későbbi „Systéme de politique positive, ou traité de sociologie, instituant la religion de l'humanité" (A pozitív politika rendszere, vagy az emberiség vallására alapított társadalomtanról szóló értekezés) (4 kötet. 1851—54) itt nem jöhet még tekintetbe, mivel Spencer műve már 1850-ben megjelent. Azonban az előbbiek sem jöhetnek tekintetbe, mert nem gyakoroltak semmi hatást Spencerre e műve megírása előtt, annál az egyszerű oknál fogva, hogy — Spencer nem ismerte azokat. Maga mondja önéletrajzában: „Szerencsétlen körülmény volt, hogy akkor Comte Ágostról csak azt tudtam, hogy francia bölcsész. Arról egyáltalában nem volt tudomásom, hogy bizonyos címen rendszert tett közzé, sőt hogy annak egyik része ,Statique Sociale' címet viselt. Ha ezt tudtam volna és azért visszatértem volna a művemnek szánt eredeti címhez, akkor senkinek sem jutott volna eszébe, hogy köztem és Comte között levő valaminő összefüggésre gondoljon, hiszen oly teljesen más természetű, amit én „a társadalmi és politikai erkölcstan rendszeré"-nek (System of Social and Political Morality) nevezek, mint amit Comte ,Statique Sociale'-nak nevez és az emberi életre és az emberi haladásra vonatkozólag abban kifejtett eszmények alapjukban νόλ'θ annyira ellenkeznek Comte eszményeivel."*) Másutt meg, 1853 január 20-án atyához írt levelében megjegyzi, hogy az altruizmus és szociologia kifejezések átvételén szava szerint Schellingtől átvett gondolatai gyanánt tekintette a mű tartalmát (This was Coleridge's Idea uf Life; the substance of which he was said to have borrowed from Schelling . *) Spencer Η. Autobiography. 1904·. Ι. 359—360 1. Spencer ugyanitt (358—359. 1.) elbeszéli, hogy előbb „A System of Social and Political Morality", később „Demostatics ', aztán meg „Social Statics : a System of Equity Sinthetically Developed" címet akart adni művének s végül a harmadik főcímet új mellékcímmel írta könyve homlokára.
