Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Veress Jenő: Spencer Herbert erkölcstana

Spencer Herbert erkölcstana. 203 támaszkodó Hutcliesontól a relativista Hamilton Vilmosig, ugyanaz a spekulativ irányzat. Hutcheson utódja a glasgowi egyetemen Smitli Adám, ezé meg Beid Tamás, a skót iskola, a „common sense" bölcsészetének alapítója. Stewart Dugald edingburghi tanár, a 18. század végén és a 19. első negyedében ennek az irányzatnak a vezére. Brown Tamás, Mackintosli Jakab, Hamilton Vilmos folytatják tovább ezt az irányt. Spencer az utóbbinak és tanítványának, Mansel Henriknek a korában él. Lélektani tekintetben a 18. századbeli asszociációs lélektani irány folytatódik tovább. A 18. század közepén Hartley Dávid ennek a képviselője. Priestley József az ő követője. A két század közepén Mill Jakab (James Mill) áll. Aztán a 19. században ennek a fia, Mill János Stuart meg Bain Sándor az „Association-psychology' mesterei. Spencer a két utóbbi korában él. Az erkölcstani téren egyfelől a skót iskola morálfilozófiája, másfelől pedig a Priestley, Paley és főleg a Bentham utilitáriánizmusa folytatódik tovább a 18. század egyenes folytatásaképen a 19. században. A Bentham utilitáriánizmusa sok ellenállással küzd, a radikális párttal politikai térre lép s társadalmi reformokra törekszik a konzervativizmussal szemben. Tudományos téren Mill János Stuart folytatja tovább az utilitáriánus ethikát. Mint mindig, úgy a 19. században is megőrzi az erkölcstan a jog és államtudományokkal. a nemzetgazdasággal és a lélektannal való kapcsolatát. A német idealizmusnak brit földre való átültetését Coleridge és Carlyle próbálják meg. Az előbbi mint költő és bölcselő nagyobb hatást is gyakorolt. De mindkettő tanítvány és iskola nélkül maradt. Azonban mindkettő, de különösen Coleridge és mestere, Schelling hatást gyakoroltak Spencerre is, aki ugyanabban a korban élt. Ε kettő irodalmi munkásságán kívül az angol naturalizmus és románticizmus költészete és irodalma: Shelley, Moore, Byron, Wordsworth említendők.*) A természettudományi téren is a 18. században megkezdődött munka foly tovább. Amit Darwin Erasmus megkezdett, tovább folytatta s virágzásra vitte unokája, Darwin Károly és iskolája Spencer korában. Míg Németországon Kant kritikai bölcselete szellemi forradalmat hoz létre s utána az irodalmi és bölcsészeti ideálizmus a mai szellemi Németország alapját veti meg s az egész kontinens szellemi életében forradalmi természetű átalakulás előidézője lesz: Nagybritánnia szigetországi elzárkózottságában a régi politikai, társadalmi és szellemi alapokon lassú ütemben fejlődik tovább. *) Brandes, Georg: „Die Literatur des 19. Jahrhunderts in ihren Hauptströmungen: 4. kötet: Der Naturalismus in England. (Ford. Strodtmann A.) 1876. ismerteti bővebben a század angol irodalmi mozgalmait.