Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete

A keresztyénség vallástörténeti helyzete. 17 az empirikus psykhologusokat, amazok a vallásosság kezdetleges, emezek mai fejlődési állapotát kutatják. Közöttük foglalnak helyet a valláshistorikusok, kik meg a vallás nagy, történeti megnyilatkozásaival foglalkoznak. Bárha az anthropologiai kutatások eredményét szívesen kell is fogadni, positivismus volna a vallást a kezdetleges emberi szellemre vezetni vissza; annak lényegét az élő, jelenlegi vallások analysisében kell keresni. Itt természetesen első sorban a kutatónak saját vallásossága jön figyelembe, de egyúttal különös, charakterisztikus esetek is, amennyiben az ilyenek a normalisnak csak fokozásai. Az analysisnek aztán követelménye, hogy az illető önmagán tapasztalja a vallásos állapotokat, vagy legalább képes legyen „utánérezni" azokat.

1) Fődolog a vallásos tüneményt a maga naivitásában fogni fel, tehát a tudományos értelmezés által nein befolyásolt vallásos tapasztalatot kell kikeresni.

2) A valláspsykhologiai kutatások között mindenek fölött magasra emeli Tröltsch az angol-amerikai methodust, melynek kiváló képviselője William James.

3) Ε methodus szerint vizsgálva a vallást, a tapasztalatok és tünemények mérhetlen sokfélesége tűnik szemünk elé, melyek „önállóak", egészen sajátszerűek

4), úgy hogy „egy önálló, egységes öntudati tüneményről van itt szó, mely azonban alakjára nézve nem egységes".

6) Charakíeristikuma e tüneménynek „az isteni jelenlétének érzete"

6), ez a centrális jelenség, úgy, hogy a mystikát a vallás őstüneményének is nevezhetjük, t. i felsőbb hatalmak jelenlétébe s működésébe vetett hit az, a velők való belső egyesülés lehetőségével egybekötve.

7) Mindezzel még eme jelenségek igazsága s realitása felöl semmi nem mondatott

8), ennek megállapításához az ismeretelméleti eljárás szükséges, mely nélkül a vallás spiiitualizálása, materializálása s elferdítése jöhetne létre.

9) Tehát nem arról van szó, hogy a vallási objectumok önmagában levő létezését bizonyítsuk, hanem a jelenségekről, arról, hogy a vallási eszmék képzésének szükségszerűségét és törvényességét megvizsgáljük.

1

0) Meg kell keresni a vallásban uralkodó s teremtő észtörvényt, látszatot és igazságot egy általános törvényre való redukció útján el kell választani.

n) Kant1) Troeltsch Psychologie und Erkenntnistheorie in der lieligionswissenschaft 1905. 6—11.; Keligionsphilosophie 474. 2) Die Kultur der Gegenwart I. Abt. IV., 2. II. Aull. 1909. Troeltsch cikke: Wesen der Religion und der ßeligionswissenschaft 29. v. ö 7 kvk. s) The varieties of religions experience London 1902., németre fordította Wobbermin. Psych, und Erk. Ιδ. 5) Keligionsphilosophie 475. Gesch. und Met. 28. G) Psych, und Erk. 16, Kel. Phil. 475. 7j Kultur der Gegenwart 30. ή Psych, und Erk. 17. 8) Rel. phil. 476. 1

0) Kultur der Gegenwart 30. 11) Psych, und Erk. 24. Theol. Szaklap. VIII. évi. 2