Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)

Schneller István dr.: Abaelardus Péter

Abaelardus Péter. 109 tanító lesz. a kinek Cliamp. Vilmos helyettese, a párisi Notre Damei kathedrális iskola vezetője — hódolva szellemének — átadja a kathedrális iskolában a tanítást. Csak rövid ideig taníthat, mivel Ch. Vilmos az ő helyettesét elejti, mást bíz meg helyettesítésével, aki Abaelardot állásától megfosztja. Újra Melunbe megy, hogy rövid idő múlva ismét visszatérjen Párisba, ahol Set. Genoveva hegyén tanít. Gosvin, fiatal barát, szemtelenül, gorombán támadja Abaelardust előadása közben. Abaelardust családi ügyek is (szülei zárdába vonulnak) haza viszik. 1114-ben felkeresi Laoni Anselmust Laonban, hogy itt theologiát hallgasson. Anselmust únja (tíize csak füstöt, de vilá­gosságot nem hagy hátra); opponál néki; s annak bebizonyítása végett, hogy theologiát, nevezetesen exegesist theol. Studium nélkül is lehet tanítani, a laoni Dom iskolában Ezekiel próféta iratáról tart minden igazi minősítés nélkül erősen látogatott előadásokat. Midőn Anselmus ezeket betiltja, Párisba megy s ott a Notre Damei dom-iskolában dialectikájával, a melyet a theologiára is alkalmaz, magával ragadja a világ minden részeiből összesereglett tanítványait. Fulko, deuili prior szerint , Róma küldte előadói termeibe növendékeit s ezzel elismerte Abaelardusnak szellemi fölényét. Sem hegyek, sem folyók, sem völgyek, sem távolságok, sem még oly terhes és veszélyes utak sem ijesztették el előadásainak láto­gatóit. A tengeren átkelve Angliából jöttek, jöttek Bretagneból, Normandiából; Flandriából, a Baszkok hegyeiről, Poitouból, Anjouból, Spanyolországból és Németországból. Gallia lakói közül — Páris polgárságát meg sem említve, kik tanítása után úgy szomjúhoztak, mintha ily tanítást csak tőle kaphatnának. Szellemének világossága, előadásának bája, tárgyalásának könnyűsége, valamint tudomá­nyának élessége mindnyájukat Abaelardhoz vonzották, mint a philosophiának legtisztább forrásához." (251.) Páris lázasan felka­rolta őt, büszkén mutogattak reá az utcán; az utca az általa szerzett dalait, verseit visszhangzá, Hcloise meg van arról győződve, hogy királynék, a leghatalmasabb nők is megirigyelték tőle Abae­lardus kegyeit, Abaelardus szerelmét. (26.) Párisi diadalainak, eltévelyedésének és tartózkodásának véget vetett életének ismert tragédiája. Ő bűnhődés végett szt. Denis, Heloise pedig engedelmes­ségből, szeretettje kedvéért Argenteuil zárdába vonul. Itt sem zárkózhatik el azonban Abaelard az ő benne és kor­társaiban hatásos észösztön, tudományszomj és tanítási élvezet ha­talma elől. A scholarok itt is felkeresik. Az apát kezdetben az apátsághoz tartozó templomot jelöli ki néki tanításra, majd később felmenti őt a clausura szabályainak betartása alól, úgy hogy Cham­pagneban az apátsághoz tartozó Cellaban a dialektikáról, valamint a theologiáról oly nagy hallgatóság előtt tart előadásokat, hogy azokat a szűk helyiségek nem képesek befogadni s a vidék kellő táplálékkal ellátni. (Hausr. 49. stb.)

Next

/
Thumbnails
Contents