Raffay Sándor–Pröhle Károly szerk.: Theologiai Szaklap 8. évfolyam, 1910 (Sopron)
Lenen Géza dr.: A keresztyénség vallástörténeti helyzete
100 I) r. Lencz Géza. imádatot követelnek, mégis sok esetben nem segíthetnek, korlátolt lényeknek tűnnek fel; erkölcsi rend őreiként szerepelnek, mégis maguk az érzékiség rabjai. A vallás az emberség vigasztalója akar lenni és ime a pogányoknál mégis pessimismusra vezet. A vallás Isten lelkének műve és ime ott látjuk a varázslatot, babonát, mint nevetséges eszközöket az ember kezében az istenekkel szemben. 1) Hol áll ettől a keresztyénség következetessége, mely az egy Istenen kívül semmi más hatalmat el nem ismer s idvességének minden mozzanatát egyedül csak tőle teszi függővé és ezen hitében teljes biztonságban érezi magát. A keresztyén kijelentés az Istentől rendelt Szabadító vagy Megváltó és Közbenjáró személyében éri el a maga abszolút érvényét és pedig itt már nem formális, hanem tartalmi abszolutságról van szó. Az újabb theologia, különösen a Ritschl iskolája elégnek tartja a váltság tényében a legtökéletesebb kijelentést, az Isten országát és kiengesztelődést összefoglalni. Szerintünk nem elég az Idvezítőben Isten teljes kijelentését látni, mert hiszen, mint mondottuk, buddhismus és izlam is hasonló igényekkel lépnek fel, sőt az illető vallásalapítók is az Istennel való életviszony megalapítói, tehát közvetítők Isten és ember között akartak lenni. A keresztyén kijelentés nem puszta közvetítésről tud, hanem a satisfactio vicaria alapján történő közbenjárásról is. Isten szeretetének legmagasabb kijelentése, hogy az ő szent Fiát adta érettünk. Az Idvezítő, illetőleg a feltétlen engedelmesség ténye az. De más felől önkéntes akarata is kifejezésre jut benne, ő, kinek egész sereg angyal sietett volna segítségére, istenségének erejével megszabadulhatott volna tőle, önként áldozatul adja magát. Ha egyszer elfogadtuk istenségét, következni kell az elégtétel tanának, vagy következetlenek leszünk hitünkben. Istennek fia nem hiába vérzett el a kereszten. „Krisztus személye, élete és halála képezi azt az értéket, azt a díjat, amelyért Isten részéről az emberekkel az életközösség lehető."-') „Ami igazságunk és teljességünk a Krisztusban van." 3) Ugyanazt fejezi ki az „egyedül Krisztus által" számtalan variációja a konfessziókban. Csakis így nem kisebbíttetik meg a Megváltó személye, csakis így van meg teljes bizonyossága a hitnek az idvesség felől. Ahol Isten szerez váltságot, ott nincs szükség emberi közreműködésre. Egyúttal az elégtétel eme ténye által nem pusztán felül nem múlt, hanem egyáltalán felülmúlhatatlan vallássá lesz a keresztyénség. Isten kijelentése lezárult, váltságakarata megvalósult. Egy a közbenjáró, ki felülről adatott az Atya által s nem is lehet több. Az ember pedig ismerje azt a x) Die Grundwahrheiten der christl. Religion 4-ik k. 1906 26 kv.
