Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál

96 Dr. Daxer György. Kérdésünkre nézve műve második kötetében, a szent lélekről szóló tanban nyilatkozik, ahol a gratia applicatrixről két hosszú fejezetben szól. Bár református, a praedestináció tanát elveti (II. 251 skk.), de helyette δ is azon nézethez ragaszkodik, hogy a megtérést teljesen az isten kegyelmének köszönjük. Ezt az igazságot akarja ama jellegzetes ref. tan is kifejezni. De másrészt azután mégis úgy akarja kérdésünket megoldani, hogy a természetes ember állapotára vonatkozó tanban eltér az egyházi felfogástól. Ő ugyanis hangsúlyozza az ember formális szabadságát ós személyiségét (453 1.) és a természetes ember fogalmát abstraktumnak tekinti, amely a valóságnak meg nem felel. (458. 1.) Az embernek a valóságban megvan azon képessége, hogy a kegyelem megindíthassa és δ ahhoz hozzájáruljon vagy pedig elutasíthassa. (460. 1.) így akarja Schweizer egyrészt a megtérésnek a kegyelemtől való teljes függését, másrészt meg az ember szabadságát is fenntartani; de nyilvánvaló, hogy ez neki csak határozott synergismus útján sikerül. így tehát ami kérdésünkben a liberális theologia felfogásával nála még nem találkozunk. Ő inkább átmenetet alkot a közvetítő theologiától a liberálishoz. 2. Lang Henrik. (1826—1876).!) A liberális theologiai irány egyik legrégibb terméke Lang Henriknek, az egykori falusi majd zürichvárosi lelkésznek dogmatikája „Versuch einer christlichen Dogmatik" 1857. 2. kiad. 1868. Figyelmünket már csak azért sem kerülheti el, mert 2. kiadása után magyar nyelvre is lefordították: „Keresztyén dogmatika gondolkozó keresztyének számára" 1876. cím alatt és így a mi hazai theologiai irodalmunk részévé is lett. Lang dogmatikai rendszerének sajátosságait, ezek közt pl. azt, hogy Jézus személyét és művét „az egyház eszközei" közé sorolja és az isten igéje meg a szentségek között tárgyalja, itt most bővebben nem ismertetjük. A mi kérdésünket az első részben tárgyalja, amely a keresztyén elv alapjáról és lényegéről szól. Isten és az ember viszonyát fejtegetve három stádiumot különböztet meg: a természeti, a törvény alatt álló és a szellemi embert. Ez utóbbi fokot az ember erkölcsi fejlődése bevégzettsége esetén éri el; ez pedig az újjászületésben és a megszentelődésben történik. Ha most azt kérdezzük, kinek a műve az erkölcsi fejlődésnek ezen foka, Lang azt feleli: „ép annyira az isteni kegyelem, mint az emberi szabadságé. Kegyelem és szabadság nem l) L. Herzog reálencykl. 3. kiadás 11. köt. 255-261. 1. (Christ.)