Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál

A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál. III. Harmadik fejezet. A liberális theologia. Schleiermacher theologiájának a világ kultúrájával a kontaktust kereső elemei továbbfejlesztőiket az u. n. liberális theologia képviselőiben találták. Már maga a 19. század theologiájának atyja is rálépett volt azon útra, melyen rationalista kortársai és elődei jártak, t. i. a kegyelem és a természet közti különbség elejtésének és a vallásnak az erkölccsel való azonosításának ösvényére. És különösen ebben követték a liberális theologusok, akik nálánál még nagyobb mértékben feláldozták vagy elmagyarázták a keresztyén hit sarkalatos igazságait, hogy a világnak ós tudományának épen divatos felfogásával megegyeztessók. Theologiájuknak ezen sajátságát a mi kérdésünkben elfoglalt álláspontjuk megvizsgálásánál is észlelhetni. A liberális theologusok között legközelebb állott még úgy Schleiermachorhez, mint az egyház hitéhez is Schweizer Sándor zürichi tanár. Eszlelhető ez különösen kérdésünkben is. Azért vele foglalkozunk első helyen.

1) 1. Schweizer Sándor. (1808—1888).

2) Történeti jellegű dogmatikai művein kívül, a két kötetes „Glaubenslehre der ref. Kirche" 1844. s 1847. és a szintén két kötetes „Die Centraidogmen der prot. Kirche" 1854. 1856. mellett legjelesebb rendszeres theologiai műve a „Christliche Glaubenslehre nach prot. Grundsätzen" 2 kötete 1863. 2. kiadás 1877. Ebben fejti ki Schweizer alapos ismeretekkel, fényes rendszerben és világos előadásban dogmatikai nézeteit. ') Hase Károly, a kiváló egyháztörténész, a rendszeres theologia mezején is munkálkodott. Ismert történeti jellegű „Hutterus redivivus"-án kívül irt egy tudományos (Ev. prot. Dogmatik 6. kiad. 1870.) és egy népszerű hittant is (Gnosis oder ^rot.- ev. Glaubenslehre für die Gebildeten 2. kiadás 1869). Kérdésünkben való állásfoglalására nézve 1. Luthardt i. m. 370.1., mely szerint a közönséges rationalismuson ugyan túlemelkedett, de valójában mégis csak rationalistikus álláspontot képvisel. s) L. Herzog reálencykl. 3. kiadás 18. köt. 66 -72. 1. (Christ.)