Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
4 Mayer Endre. kodóknak tűnnek fal s Pálnak pogányapostoli felfogásával összeegyeztethetetlenek, a miben még Marcionon is túltesznek. Voelter szerint ugyanis az eredeti páli levelet alkották I a! 7> 55 6) 8—175 5, 1 — 12, 15-19' 21 · 6> 1—]3) 14-23) ^J 13; 15, ,4- -33) 16)21-23 a többi szakaszok öt különböző átdolgozótól erednek. Nem egyéb ez, mint az ó szövetségen alkalmazott szétboncoló kritikának szerencsétlen alkalmazása, a melynek semmi alapja nincsen, mert sem a kéziratok, sem az egyházi atyák idézetei s feljegyzései, sem pedig leghitelesebben megállapítható szövegünk nem támogatják. Ótven, hatvan esztendő nem is elég az ilyen evolutios fejlődésre, másfelől meg a kéziratok között sokkal nagyobb különbségeknek kellene ionniök, mint a minőkkel valósággal találkozunk. Ezen önkényes combinatiok csak annak igazolására szolgálnak, hogy a levél Pál apostoltól való. A tudományos szövegkritikának csak kisebbszeríí variánsokról sikerült kimutatni, hogy nem Pál apostoltól valók s ezek nem érintik a hitelességet. Egy kiváló varians van, a melynek Zahn is nagy jelentőséget tulajdonit: t. i. az 1, 7 benlevő helyhatározás έν 'Pa μη egyes kéziratokból teljesen hiányzott, ellenben 1, l 5-ben lévő τοις sv Ρώμη kevés kivétellel mindegyikben megvolt. Mintha az apostol egyetemes jellegű s nem egy gyülekezetnek szóló levelet irt volna hasonlóan az efesusihoz, a melyből az iv Έφέαψ hiányzik 1). A legrégibb kéziratok s adatok ellene szólnak e feltevésnek. A varians keletkezése ép ellenkező módon magyarázható. A szent iratok könnyebb elterjeszthetése céljából azoknak egyetemes jellegét hangoztatták; igy történhetett, hogy a mennyiben a római levélről azt terjesztették, hogy az az összes ker.-eknek s nemcsak a rómaiaknak szól, a szövegből az sv 'Ρώμη helyhatározást elhagyták. Egészen másként áll a levél épségének, integritásának a kérdése, mert egyes kiváló theologusok súlyos természetű támadások ós fontos okok felhozásával kétségessé teszik a 15. ós 16. fej.-nek egészében, vagy egyes részeiben való hitelességét, a minek természetes folyománya, hogy kétségessé teszik a levél egyes variánsainak hitelességét is. Az épség első támadója Marcion volt, Pálnak mint tudjuk, nagy híve s leveleinek összegyűjtője. Origenes tudósítása szerint ugyanis Marcion a 14, 2 3 verssel befejezettnek tekintette a római levelet s a 15. és 16. fejezetet elmetszette tőle. Ő tőle tudjuk azt is, hogy az ő korában voltak olyan kéziratok is, a melyekben a jelenleg 16. 2 5_ 2 7-ben olvasható ') Zahn Einleitung I. 269, 278, 279 oldal.
