Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
A rómaiakhoz irt levél. 85 doxologia a 14, 2 3 után állott, a mit több régi kézirat is igazol. 1) Ez a tapasztalás arra birta Semlert, Paulust, Griesbachot, Flattot, Eichhornt, Schulzot és többeket, hogy kétségbe vonják a két fejezetnek a római levélhez való tartozását s a mennyiben nem támadták páli eredetet, külön levélnek vették, a mely véletlenül s ismeretlen okokból került a római levélhez 2). Nagy hatású volt e kórdésben is Baurnak kritikája, a mennyiben a 2. fejezetről nemcsak azt bizonyította, hogy nem tartoznak a római levélhez, hanem azt is, hogy egyáltalán nem páli eredetűek, hanem egy későbbi közvetítő írónak a munkája, a melyben oly nyilatkozatokat ad Pálnak szájába, hogy azokat Pál felfogásával s egyéniségével összeegyeztetni nem lehet. A hitelesség ellen felhozott főbb érvei a következők: A 15, t-,3· összefüggésében nem érthető, mert nem arról szól, a miről kezd szólani; értelmetlenül halmoz össze idézeteket s pogány apostol létére oly engedményeket tesz a zsidókeresztyóneknek, a melyek egyéniségével nem egyeztethetők össze. Nevezetesen a 15, 8 Jézusról azt mondja, hogy diu/.ovnq ηεριτημΐς (a körülmetéltsóg szolgája) s nékünk példaképünk. Baur szerint ez nem egyeztethető össze Pál nézetével Jézusról. A 15, n-as ne m 'enne egyéb mint a II. Kor. levélből vett anyagnak későbbi író által való feldolgozása, a mint általában ο fejezet telve van a II. Kor. levélre való reminiscentiákkal (főképen II. Kor. 10, l 2_ í 8). Ellentétet talál R. 1, 9—15 említett római utazása és R. 15, 1 424 ismételten felhozott utiterve között, a mennyiben ennek említésénél állítólag mint idegen, mentegetőzik olvasói előtt s tulajdonképen nem is az a terve, liogy a rómaiak között működjék, hanem az, hogy az ő segítségükkel Spanyolországba mehessen. ') Origenesnek latin fordításban ránk maradt szövege : „Caput hoc (16) Marion, a quo scripturae evangelicae et apostolicae interpolatae sunt, de hac epistola penitus absluiit; et non solum hoc, sed et ab eo loco ubi scriptum est : Omne autem, quod non est ex fide, peccatum est, (14,usque ad íinem cuncta dissecuit. In aliis vero exemplaribus id est in his, quae non sunt a Marcione temerata, hoc ipsum caput diverse positum invenimus. In nonnullis etenim codicibus post eum locum, quem supra diximus hoc est „omne autem quod non est ex fide, peccatum est," statim cohaerens habetur „ei autem qui potens est vos confirmare." Alii vero codices in féne id, ut nunc est positum contineat. J) Semler szerint 16, , - t s azoknak neveit közli, a kikkel a levélvivőknek útközben taláikozniok kell. Paulus a 15. és 16. fej. a római gyülekezet elöljáróihoz intézett levélnek tekinti. Griesbach, Eichhorn Korinthusba szóló külön levélnek tekintik. Schulz szerint a 16, í 0 verseket Eferusba szóló levélnek kell venni. Ez a nézet legeiterjedtebb s ma is sok hive van. L. Reuss, Ewald, Mangold, Ritsehl, Weizsäcker, Weiss is de nem határozottan, Lipsius, Holsten és többen; dr. Masznyik a magyarok közül.
