Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
A rómaiakhoz itt levél. 5 Követői egyes részletkérdésekben módosították Baurnak nézetét; így nevezetesen a zsidókeresztyénekről szóló felfogásában, a mennyiben azt nem tartották túlzónak s a páli keresztyénségre oly veszedelmesnek és a pogánykeresztyéneknek a római gyülekezetben való szerepléséről vallott nézetében, a mennyiben ezeknek nagyobb kört s jelentékenyebb szerepet tulajdonítottak. Ide tartoznak: Krenkel, Volkmar, Schenkel, Hausrath, Lipsius, Reuss, Holzmann, Lucht, Mangold, Hilgenfeld, Pfleiderer, Holsten, Thiersch, Zahn, Renan, Sabatier stb. Sőt azok a theologusok is, a kik a régi hagyományos nézethez ragaszkodtak s az olvasókat pogánykeresztyéneknek tartották, kénytelenek voltak elismerni, hogy nem csekély számmal zsidókeresztyének is voltak közöttök, mert más különben alig érthető a zsidó gondolkozásra valló vonatkozása az egyébként dogmatikus tartalmú s tartású levőinek. Csak nagyon kevesen találkoztak, a kik az olvasókat a hagyományos felfogás szerint tisztán pogánykeresztyéneknek tartották. Ez irány ban alegszélsőbb felfogás képviselője Wieseler, Dietrich, Hofmann és Schott; kisebb s nagyobb zsidókeresztyén elem létezését elismerték: Riggenbach, de Wette s Weizsäcker, a ki már pogányokból és zsidókból alakult egyetemes, színtelen keresztyénséget vesz fel alapul. Ezen irány felé hajlanak Godet, Schürer, Harnack, Gräfe, Meyer, Weiss. Otto pogánykeresztyénekből és zsidókeresztyénekből külön-külön alakult gyülekezeteket vesz fel; őt követi Masznyik. Beyschlag és Schultz akként gondolják a kérdést megoldhatónak, hogy a római keresztyéneket nemzetiségre nézve pogányoknak, gondolkozásra nézve zsidókeresztyéneknek tartják. 1) A kérdést annyira tisztázták már a kritikusok, hogy a római keresztyéneket feltétlenül pogány- és zsidókeresztyéneknek kell tekintenünk. Közelebbi vizsgálat tárgya csak az lehet, hogy Pál apostol szerint kik voltak többségben s szemei előtt a pogányokból, vagy a zsidókból lett keresztyének lebegtek-e inkább? b) A kérdés kritikai vizsgálata. Mivel Pál magát a pogányok apostolának tartotta, a pogányok között működött s alapított gyülekezeteket s büszkén vallotta, hogy mások által vetett alapokon nem épített: ez okból a kérdés minden közelebbi vizsgálata nélkül legelsőben azt kellene tartanunk, hogy a rómaiak is pogány') Alig hihető, hogy proselytákból lett keresztyének zsidókeresztyén gondolkozásuak legyenek. Ellenkezőleg természetes csak az lehet, hogy a paulinismusnak követői tehát pogánykeresztyén gondolkozásuak voltak.
