Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Könyvismertetés

74 Könyvismertetés. Mert a református egyházi irodalom nem eléggé gazdag ahhoz, hogy ne volna szüksége lelkesült és képzett harcosokra, hogy ne mondjuk úttörőkre. Kétszeres az örömünk most, midőn azt látjuk, hogy egyházi irodalmunk olyan nagy arányú, hatalmas művel gazdagodik, mint a „Debreceni Lelkészi Tár" melynek úgy eddigi mint most megjelent VI. kötete is értékes és előkelő irodalmi színvonalon áll és a szigorúbb kritikát is kiállja. Valóban méltó arra a figyelemre és pártolásra, melyben a protestáns lelkészi kar részéről eddig részesült. Kiállítása egyszerű és Ízléses. Kapható Debrecenben, Hegedűs és Sándor könyvkereskedésében. Debreczeni. Dr. Emil Schürer (Prof. in Göttingen) Geschichte des jüdischen Volkes im Zeitalter Jesu Christi. 4. Auflage. 2. Band: Die inneren Zustände. Leipzig, J. C. Hinrich'sche Buchhandlung 1907. (VIII. és 680. 1. 8\ Ára 14 ο// = 1640 Κ. A Schürer-féle uj-testamentomi kortörténetet már nem kell sokat ajánlgatni. A mint azon tény is mutatja, hogy most jelenik meg 4. kiadásban, a mű már biztosította magának a maga helyét a theologiai irodalom elsőrangú termékei sorában. Az eleinte kisebb terjedelmű könyv az idő folyamán 3 kötetre növekedett, amelynek minden ujabb kiadása arról tesz bizonyságot, hogy tudós szerzője nem hagyott figyelmen kívül semmi ujabb irodalmi jelenséget vagy épen eredményt, mindenről beszámol müvében. Ilyen módon lett müve a maga szakjában valóságos standard workká és mint ilyen egyáltalán nem szorul már a theologiai világban ujabb és ujabb ajánlásokra. Mi is jelen alkalommal csak bejelentjük a magyar olvasó előtt, hogy a mű második kötete nem rég jelent meg 4. kiadásban. Az első kötet utoljára kettős 3. és 4. kiadásban látott napvilágot, azért ezúttal annak újrakiadása nem volt szükséges, hanem megjelent mindjárt a 2. kötet és előkészítés alatt van a 3. kötet is, hogy az is nem sokára 4. kiadásban jelenhessen meg. Az előttünk lévő 2. kötet beszámol a Jézus korabeli zsidóság belső állapotairól. Szól (a 22. §-ban) az általános művelődési állapotokról t. i. a népességről, annak nyelvéről, a hellenistikus kultura elterjedéséről és a zsidóságnak meg a pogányságnak egymáshoz való viszonyáról. Azután pedig részletesen ismerteti a zsidóállam alkotmányát, a synedriumot és a főpapi állást, a papságot és a templomi istentiszteletet, az irástudományt (a halachát és a hagadát) a pharizeusokat és a sadduceusokat. Majd szóba kerül az iskola és a zsinagóga, valamint a törvény és az a szerint való élet, továbbá a messiási hit és végül az essenusok felekezete. Látjuk, csupa olyan dolgok ezek, melyek -nz Ur korában élt zsidóság életének legfőbb intézményeit és szellemét illetik és az evangéliomok elbeszéléseiben és magyarázatában is igen nagy szerepet játszanak.