Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Könyvismertetés

Könyvismertetés. Debreceni Lelkészi Tár. (Gyakorlati ev. ref. papi lexikon). VI. kötete. Szerkeszti 8. Szabó József. Debrecen 1908. Kiadja Telegdi K. Lajos utódja Eperjessy István. 619 1 Ára kötve 10 kor. A 12 kötetre tervezett nagy vállalat most megjelent VI. kötetével ismét közelebb jutott a megvalósuláshoz. Az uj kötet beosztása ugyanaz, mint az előbbi köteteké, tartalma azonban talán még az eddigieknél is gazdagabb ós változatosabb s a lelkészi functiónak úgyszólván minden ágára kiterjeszkedik. Különösen tartalmas a bibliamagyarázatok rovata. 12 szép bibliamagyarázat van benne, melyek közül 4 adventi, 4 böjti, 4 pedig bármilyen alkalommal használható. Gazdag és változatos az egyházi beszédek rovata is, ez a kötetnek ezúttal is a legterjedelmesebb része: összesen 44 beszédet tartalmaz; köztük 4 ifjúsági isteni tiszteletek alkalmára, 9 vasárnapra, 8 különböző ünnepekre, 23 pedig különböző alkalmakra írt egyházi beszéd. Ε nagy számmal közölt magvas és tartalmas egyházi beszédekkel valóban eléri a szerkesztő több ízben kifejezett célját: a „Debreceni Lelkészi Tár" református egyházi irodalmunkban hézagpótló szerepet tölt be. Kitűnik főként az alkalmi beszédek terén, melyeket — irányukhoz képest — az Igehirdető és az Erdélyi Prédikátori Tár nem művelnek eléggé. Liturgiái beszédek, valamint imádságok is nagy számmal találhatók a VI. kötetben s ezek is változatosan, a gyakorlati célt és a magas irodalmi színvonalát egyaránt szem előtt tartva vannak összeválogatva: keresztelési alkalomra való 3, konfirmációi 2, urvacsoraosztási 3, esketési 8 és halotti szintén 8. Hasonlóképen gazdag, érdekes és változatos a „lelki gondozás" c. rovat is. Ezúttal három dolgozatot foglal magában. Érdekes, értékes mind a három, de különösen kettő áll minden tekintetben magas irodalmi niveau-n. A 25 imádság közül, mely a kötetben közölve van, 11 temetési, 14 pedig alkalmi. Á Különfélék rovata, melyben egy épitő és igazán megható hosszabb elmélkedés található s a szerkesztő utószava zárja be a kötetet. „In ma^iis et voluisse sat est." Ha csupán törekvést és jóakaratot látnánk is e munkánál, akkor is jóindulattal kellene fogadnunk és tőlünk telhetőleg bátorítanunk pártolásunkkal s egyengetnünk útját, mely bizony még mindig elég rögös és nehéz.