Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Lapszemle

72 Lapszemle. ismertetése után röviden feltünteti jelentőségüket, a felmerülő tudományos részletkérdéseket a szerző külön tanulmányra hagyta, amely azonban most már nem fog megjenni. Folyó év febr. 21-én volt 100 éve, hogy Löhe Vilmos, az egyszerű luth. falusi lelkész, ki félreeső falucskáját világhírre emelte, született. A neuendettelsaui diakonissaintézet rektora, Dr. Bezzel emlékezik meg pár lapon (a 2. füzetben) nagynevű elődjéről. Vilmar, aki egyúttal jeles irodalomtörténész is volt, azt mondta, hogy Löhe prózája olyan volt mint Goetheé. Ennek beszélgetései egy ujabb (Deibel és Gundelfinger) gyűjteményét ismerteti az 1. füzetben Lic. Bröse, mint ezt már azelőtt két ízben (1900. s. 1906.) tette e lap hasábjain. Most is, mint akkor, főleg Goethe egyéniségének a beszélgetésekből sugárzó azon vonásaira mutat reá, melyek az u. n. miveltek Goethe-idoljához épen nem illenek. Érdekes pld. itt, hogy a Napoleon elleni általános felkelés lelkesedése közepette a nagy költő hideg maradt. Két dolgot akar a szerző cikkében kimutatni, hogy a Goethe feletti ítélkezés még keresztyén szempontból sem igazolt és hogy a költő modern tisztelői bálványukat nem ismerik. Csak röviden említjük meg, hogy Kübel, müncheni lelkész egy cikkben ismerteti a legújabb pápai syllabust és encyklikát, Schlegdenthal lelkész meg azokkal szemben, kik a német büntetőtörvénykönyvnek a vallást és annak szertartásait védő pontjának eltörlését sürgetik, kimutatja ezen intézkedésnek továbbra is szükséges voltát. Végül közli a 3. füzet ι

Schling erlangeni egyházjogásznak a bajor ev. Bund gyűlésén tartott előadását, melyben elmondta nézeteit a készülő bajor egyházi rendtartásról. Dr. Daxer György.