Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál

A megváltoltfág t's az egyéni felelősség tudatának viszonya. 57 gistikus értelomben veendő, ha Schmidt a gratia praeveniens hatásával szemben hajlandóságot tételez fel az emberben (399. 1.) és azt állitja, hogy az a kegyelem előtt feltárul (375. 1.). Bizony synergismus az, amit a szerző képvisel és ugy fejez ki, hogy nincs megváltás az ember számára csak ugy, ha ő maga is annak elérésére nagyon erélyesen együtt működik (317. 1.). Schmidt tehát mint a közvetítő theologiának utolsó képviselője egészen határozottan mutatja ezen irány alapvonásait és törekvéseit. És ezek közt nem utolsó helyen áll a synergismus, amelyet kérdésünkben elfoglal. Ezt, mint Luthardt mondja, már Müller Gyula fejtegései tették a közvetítő theologiának programmjává (i. m. 376. 1.). És bizonyos, hogy nagyon jól bele is illik ezen irány általános jellemének képébe. Képviselői Schleiermacher theologiájának egyházias elemeit tovább fejlesztették és az ő formuláit megtöltötték bibliai tartalommal. De átvették tőle a synergismust is, a mely igen szép összhangzásban van az ő irányuk u. n. inelanchthoni elemével, a vallás erkölcsi oldalának hangsúlyozásával, amint ők egyáltalában Melanchthont szerették Lutherrel szembehelyezni ós az ő különös patronusukul emlegetni. Bár a synergismus így a közvetítő theologiának egészen stílszerű alkotórésze, azért az még sem nevezhető helyes feleletnek kérdésünkre: mily viszonyban van a keresztyén ember öntudatában a megváltottság ős az egyéni felelősség tudata. És ha mi ezt a helyes feleletet keressük, nem szabad itt megállapodnunk, hanem tovább kell folytatnunk azon feleletek kutatását, melyeket a különböző theol. irányok kérdésünkre adnak. Ez uton haladva a liberális theológia a következő theologiai irány; vele kell tehát a következő fejezetben foglalkoznunk. Dr. Daxer György.