Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál
A megváltoltfág t's az egyéni felelősség tudatának viszonya. 49 következőleg tanít. 1) Az ember természetes állapota az istennel és hatásaival szemben az elzárkózottság. De szive mélyén ott szunyadozik valami reakció ezen elzárkozottsággal szemben — ez a lelkiismeret és az élő szent istennek sejtése. A természetes ember hatalmában áll, hogy erre a reakcióra szivében hallgasson vagy pedig hogy elnyomja azt. Ha most az isteni indítást, amely a lelkiismeret ezen rejtett reakciójához fordul, megvetjük, ezen gonosz elhatározás következtében a természetes állapot átmehet a megátalkodottság állapotába. Ha pedig a jó isteni indítást el nem vetjük, hanem megragadjuk, akkor lehetséges, hogy az üdv birtokába jussunk. Igaz, hogy Müller elveti az olyan emberi képességet, amely a jó kezdetét eszközölhetné és szerinte mindenütt, már a megtérés előkészítésében is működik az isteni tevékenység: a gondviselés vagy a kegyelem hatása. De azért maga Dorner is, aki pedig Müllert védi, kénytelen bevallani, hogy állásfoglalása egyáltalán nem egybehangzó. Es hiába is próbálja Müller szavainak értelmét gyengíteni, melyekkel kijelenti, hogy az in spiritualibus való szabad akarat tagadása a praedesztinációra vezet ős hogy mágikus elmélethez jut az, aki az isteni hatás feltőtelezettségét az ember lelke által bármely ponton tagadja. Amit Müller itt értekezesében mond, nem véletlen állítás, melynek nem lehet jelentőséget tulajdonítani. Megtaláljuk azt „Die ev. Union" c. könyvében is. Miiller híve volt az u. n. consensus-uniónak, amelynek szószólói közös hitvallást, még pedig olyat kívántak, amely a német és a svájci reformáció hitvallásainak egyező tanait összefoglalja. Azért találjuk Müller könyvében is ily consensusirat tervezetét (170 skk. 1.), melynek VI. cikke (177. sk. 1.) az ember szabad akaratát csak a világi dolgokban ismeri el és az így szerzett igazságról azt állítja, hogy az isten előtt meg nem állhat, Már az isteni dolgokban a természetes embernek nincs semmiféle ismerete és akarata; az az isten szent akaratának igazi teljesítésére képtelen, mert szolgai akarat az, a mely másra, mint bűn elkövetésére nem képes. Azért üdvünknek oka nem is bennünk, hanem egyedül csak az isten irgalmában vagyon. Ha azonban egyesek elkárhoznak, az nem azért történik, mintha isten megtagadná tőlük kegyelmét, hanem azért, mert bűnösök és hitetlenek. Az elkárhozás oka tehát a hitetlenségben van, míg a hivők üdvözülésének alapja egyedül istennek a Jézus Krisztusban való kegyelmében rejlik. Müller tervezett hitvallásának ezen leírása bizony híven *) Minthogy ezen értekezéshez hozzá nem juthattam, tartalmát Dorner System der Christ). Glaubenslehre 2. kiadás II. köt. 710. sk. 1. jzete szerint adom. Tliool. Síuklap VII. ért. 4
