Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Daxer György dr.-tól: A megváltottság és az egyéni felelősség tudatának viszonya az ujabb theologusoknál

36 Dr. Daxer György. A megváltó

ttsäg tudatának tartalmát még jobban is kifejthetjük. Már eddig is tudjuk, hogy bűnünk nagysága és súlya kizárja azt, hogy a megváltást mi magunk szerezzük meg magunknak. Ha most azt kérdezzük, mi indította istent arra, hogy megváltót küldjön nekünk, azt halljuk, hogy ennek istennek hozzánk való szeretete volt az oka. (Ján. 3, 1

6.) Az isten megkönyörült a mi bűnös állapotunk nyomorúságán és a nélkül, hogy rászolgáltunk volna, puszta irgalomból és kegyelemből adott nekünk megváltót. És amint mivel sem érdemeltük meg, hogy a Krisztus megszerezte számunkra bűneink bocsánatát, a váltságot, úgy annak elsajátításában sincs semmi érdemünk. Krisztus teljesen és tökéletesen szerezte meg az emberiség számára a bűnbocsánatot. A mi részünkről semmi érdemleges hozzájárulásra vagy kiegészítésre nincs szükség hogy megváltásunk teljes és tökéletes legyen. Mi erkölcsi állapotunkkal vagy cselekedeteinkkel semmivel sem járulunk hozzá a bűnbocsánat, a megváltás megszerzéséhez vagy megtartásához. Az egészen a Krisztus érdeme. Sőt teljesen és tökéletesen az Istennek műve is, mert — amint láttuk — az egyetlen feltétel, amely a mi részünkről a váltság megszerzéséhez szükséges, a hit. És ezt is az isten, a szent lélek ébreszti ős éleszti bennünk ; ez is az ő műve. Épen azért nem ellenmondás, hanem teljes igazság, ha azt mondjuk, hogy a bűnös ember isten előtt egyedül a hit által, pusztán isten kegyelméből igazul meg. Ha tehát meg vagyunk váltva és így isten gyermekeivé lettünk, mert bűnünk már el nem választ tőle, úgy azt egyedül isten kegyelmének köszönjük. Vagyis a megváltottság tudata egyenlő a kegyelem tudatával, azaz avval a bizonyossággal, hogy megváltásomat; istenfiúságomat, üdvömet egyedül és teljesen isten kegyelmének köszönöm. Mindez egyedül istennek a műve s azért érte csak istent illeti a dicsőség. Ez a megváltottság tudatának tartalma. De azért no higyük, hogy isten a megváltást, az üdvöt ránk akarja erőszakolni. Az ember nem pusztán természeti lény, nem tárgy, mely csak a természeti törvények hatása alatt áll, hanem személy is, melynek épen ezért személyes szabadsága, akarata van, melyet isten is tekintetbe vesz. Amit tehát egyedül isten kegyelmének köszönünk, ami egyedül az ő műve, az csak saját elhatározásunk következtében, személyiségünk sérelme nélkül lehet a mi sajátunkká. Ennek megfelel az a tény, hogy a keresztyén vallás egyúttal erkölcsi vallás. Nemcsak azért az, mert az erkölcsöt előmozdítja, mint annak forrása, hanem azért is, mivel a keresztyén vallásos élet megnyilvánulásai erkölcsi cselekedetek is. A keresztyen vallás az ember akaratához fordul, azt megindítani, mozgásba hozni igyekszik, attól bizonyos elhatározásokat