Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Marton Lajos-tól: Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Junilius Africamus: Instituta regularia divinae legis

Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai" gyűjteménye. 273 arra is, hogy a biblia iránt érdeklődő előkelők előtt görög nyelven bibliai tárgyú előadásokat, magyarázatokat tarthasson, melyek iránt akkor az érdeklődés oly nagy lehetett, mint ma nálunk a világi tudományok köréből vett népszerű felolvasások iránt. Ekkor hallgathatta és jegyezhette fel Junilius is a Római levél subtilis magyarázatát, melyről ama Prologus végén említést tesz; ekkor kaphatta, talán privát érdeklődésére, Paulustól ezt a kis compendiumot is, mely mint a nisibisi iskolában használt vezérfonal, mindenesetre szír nyelven íratott, de görögül is megvolt, mert e szír írók a nagy világ számára görögül írtak. Természetes, hogy mikor néhány évvel később Primasius, ki maga is írt Pál leveleihez és az Apokalypsishez, korábbi latin írók (Hier., Ambr., Aug. stb.) művei alapján kommentárokat, (Migno 68. Cassiod. Inst. div. litt. 9.) a görög hasonló irók után kérdezősködik, első sorban is ezek jutnak eszébe. Semmi nyoma sincs annak, hogy a Római levél feljegyzett magyarázatát is kiadta volna. Valószínű, hogy az emlegetett „curarum negotiorumque spinae" mindvégig megakadályozták ebben. De a másikat, melyet csak le kellett fordítani görögből latinra, miközben a célszerűbbnek tartott katechizáló formába öntötte, könnyen elkészíthette szórakozásból is. Mikor történhetett ez, a praefatio nem mondja meg, de Primasius és püspöktársai említett konstantinápolyi útjából következtetni lehet rá. Primasius adrumetumi (= justinianopolisi) püspök volt Byzacena afrikai provinciában.

1) 551-ben a híres Tria capitula körüli vitában Justinián császár parancsára afrikai püspöktársaival együtt Konstantinápolyba kellett utaznia.') Ez az az ') Eletére nézve lásd Victor tununumi püspök (Afrikában, a 6. század közepén) Chronicon c. művét, (Migne Patr. Lat. 68.) továbbá Isidorus Hisp., (i. m. 9. c.i Trithemius, Cave (Migne 68. 407. 1.) följegyzéseit. ') A Tria Capitula (Τρία xti/áíttiaj Mops. Theodornak, Tbeodoretosnak és Ibasnak, valamint nestorianus irányú tanaiknak 3 pontban való kárhoztatása Justinianus császár 544-iki edicturriában, a monophysitáknak az egyházzal való kibékítése érdekében, melynek Kelet engedelmeskedett, Nyugat azonban Vigilius pápával az élén ellenszegült. Külöuösen az afrikai püspökök, kik kitartottak Vigilius pápa megingása után is. Ezért idézte magához megpuhítás végett őket a császár, a mint Victor Tunonensis Chroniconjából tudjuk: „Post consulatum Basilii v. c. anno 11. (a. 551.) Reparatus archiepiscopus Carthaginiensis ecclesiae, Firmus, Nurnidatum episcoporum primates, et Primasius et Verecundus, concilii Byzaceni episcopi pro fidei causa ad urbein regiam eiusdem praecepto principis evocantur." (Migue 68. 959. 1.) Az ügy azonban sem ekkor, sem az 553 ban tartott konstantinápolyi (5-ik) egyetemes zsinaton nem intéztetett el mindenki megelégedésére, sőt Vigilius pápa, ki időközben egykissé magához tért s a zsinatbnn sem vett részt, bár Konstantinápolyban tartózkodott. a császárnak egy Constitutumot küldött, (pro tribus capitulis melyben a nevezett férfiak tanításait kárhoztatta ugyan, de személyüket nem. Ezt 16-od magával aláírta Primasius is, mint Dei gratia episcopus civitatis Adrumetinae, quae etiam Justinianopolis dicitur. Vigiliust azonban hamar megtörte és alá-