Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Marton Lajos-tól: Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Hadrianus: ...

Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. 207 104. zs. 2.) az imádság meg nem hallgatása elvetésnek mondatik. (88. zs. 15.) Az isteni kegyelem halasztása kezeinek elfordításával jelöltetik. (74. zs. 11.) — Isten lelkéről és testéről szól, mikor nem az ő testalkatáról, vagy tevékenységéről, hanem ő róla magáról akar sajátlagosabban szólni. (41. zs. 5 16. zs. 9.)

1) Szóval mikor από ολον τον ζώου veszi a képet, s Isten helyett egyszer testét mondja: σάρξ μον εξ αυτών

2) (Hós. 9,

1

2.) máskor lelkét. (Ézs. 1, ,

4.) (Lásd az első tárgyalás végén!) Ezek a nevezetesebb felhozott, megmagyarázott s az ótestamentumból vett idézetekkel támogatott kifejezések, melyek, mivel az anthropoinorphismus ós anthropopathismus már magában, lényege szerint a metaphora egyik esete, melyben az ember tulajdonságai vitetnek át Istenre, — a tropusok ós nem a figurák közé tartoznak és így a gondolatalakzatok kategóriájából mindenestől fogva kiutasítandók. Helyök a harmadik részben volna. Igazi gondolatalakzat e részben egy sincs. A szónoki kérdés és felelet, (interrogatio et responsio,) felkiáltás, (exclamatio,) megszólítás, (apostrophe,) könyörgés, (obsecratio), félbeszakítás, (intermissio), kijavítás, (correctio,) kételkedés, (dubitatío,) elmellőzés, (praeteritio,) megengedés, (concessio,) látomás, (visio,) megelőzés, (anteoccupatio, praesumptio,) beszóltetés, (dialógus,) felfüggesztés, (sustentatio,) ellentét, (antithesis,) látszólagos képtelenség (paradoxon) stb., melyek a legközönségesebb s a class. rhetorikában jól ismert gondolatalakzatok, e részben teljesen hiányoznak. Sőt nemcsak e részben, hanem a következőkben is csak egyiket másikat találjuk meg elszórtan, tehát nem a maga helyén. Szóval az I. rész kategóriája, mivel tartalmát máshová utaltuk s helyébe nem tudunk a mű anyagából kellő pótlékot tenni, üresen marad. — Egyébként magukat a bibliai képeket túlnyomóan helyesen értelmezi s elfogulatlansága még tévedéseiben is nyilvánvaló. II. A szóalakzatokkónt felhozott példák közül ezek a nevezetesebbek: A dolog megtevése, vagy élvezése helyett néha hall, vagy lát, vagy megismer igét használ a szentírás. Pl. hallass (e helyett: szerezz) örömöt stb. (51. zs. 10.) Lát, megismer: élvez helyett. (106. zs. 5. 16. zs. II.)

3) Taníts meg e. h.: mutasd meg, bizonyítsd be. (25. zs. 5.) Szólt e. h.: kijelentette magát (Isten). (60. zs. 8.) — Tehát a cselekvés helyett hatását ') Ε példákban azonban nem Isten lelkéről vagy testéről van szó, hanem a zsoltároséról. Hogy e példák később toldattak-e be a műbe, mint Goessling véli, vagy eredetiek, nem lehet eldönteni. 2) Ez csak a LXX-ban van meg, az eredetiben nincs. 3) Ε példa értelmezése hamis.