Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)

Marton Lajos-tól: Magnus Aurelius Cassiodorius Senator isagogikai gyűjteménye. Hadrianus: ...

208 Ma

i ton Lajos. fejezi ki, vagy viszont. Egyszer a változhatatlan helyett. (62. zs. 12. 89. zs. 36.) — Synekdoche. — Κατ ανταπόχρισιν az egész nép véleményét kifejező felhívás és erre adott felelet van szerinte a 118. zs. 25. 26.-ban.

1) — Ha ilyeneket nem is, legalább ismétlési alakzatokat csakugyan találunk benne. — Az ε/.εΐ nemcsak helyro, hanem cselekvésre is vonatkozik. (36. zs. 13. 50. zs. 23. a LXX szerint.) — De ez nem szóalakzat, hanem a helyviszony átvitele. A szeret igét gyakran használja Istenről fokozásként, (κατ

5 επίταση') pl. 33. zs. 5. 37, 28: szereti az igazságot és az ítéletet. De ebben sincs szóalakzat, hanem metaphora. — Néha a parabolákat metaphorikusan beszéli el, hogy nagyobb nyomatékot adjon nekik. Pl. kezdet helyett napkeletet mond, (68. zs. 34.) a hatalmasok helyett bikák csordáját. (68. zs. 31.) — Hogy ezek parabola létükre, még hozzá metaphorikusan elbeszélve, miként tartoznak mégis a szóalakzatok közé, Hadrián nem mondja meg. — A ώς adverbiumot kétféleképen, u. m. hasonlítólag (= mint) (83. zs. 14.) és orősítőleg (= nagyon) (73. zs. 1. 126. zs. 1. Ján. 1, 1

4.)

2) használja a szentírás. — Ε két esettel persze a ώς jelentése még nincs kimerítve. Gyakran elrejtésnek mondja az Isten oltalma alatt való megőrzést, (31. zs. 21. 27. zs 5. stb.) a miben magát a cselekvést jelöli meg eredménye helyett. A kéz megmosása azt akarja jelezni, hogy valaki (mint Pilatus) egy cselekményben semmi részt sem akar venni. (26. zs. 6. 58. zs. II.)

3) — Ez is metaphora. Parabolákat ώς nélkül is mond a szentírás, pl. Juda oroszlánkölyök, (Gen. 49, 9.) Dán kígyó legyen az úton, (Gen. 49, 1

7.) Isai törzséből vesszőszál nő. (Ézs. 11, v) stb. Ε tiszta metaphorákhoz nem is szükséges. Néha egy tagról jelöli a cselekvést, pl. η ανομία της πτέρνης μου (αντί της πράξεως μου.) (49. zs. 6.)

4) — Gáncsot vetett sarkával nekem: επτέρνισέ με e helyett: rászedett, εφραδιοΰργησε.

0) Gen. 27, 3

6. — Ugyanígy van a nyelv a beszéd, (Gen. 11, 7.) sőt a habzsolás helyett. (68. zs. 24.) Mindez a metonymia esete s igy nem ide való. A cselekvésmód helyett sokszor útat (Wog = derek) ') Ε helynek ily kettéválasztása indokolatlan. ') Ez utóbhi két Iocusban a valóságban nem erősítőleg, hanem hasonlítólag használtatik. 3) Ez utóbbi, rosszul értett hely idézésében a χιΐηας tévesen van (a LXX után) a πίδας helyett. 4) Itt azonban az eredeti szöveg nem sarkat, nem cselekedetet, nem is cselt, hanem cselvetó't ért. 5) Helyes magyarázat. A πτιονίζω u. i. a zsidó ákab átírása, miként a πτέρνα az akébnek. A zsidó ige pedig az eredetiben ez átvitt értelemben áll.