Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
18 Mayer Endre. azon kérdéseknek tárgyalása, melyekben a páli okoskodást a zsidó támadások ellen, tényleg védenie kellett. Ám de ezt a csekély érvet hatalmasan ellensúlyozzák, a római keresztyéneknek páli gondolkozásáról mondottak. Hasonló e felfogáshoz azoké, a kik a levél írásnak profylalitikas célt tulajdonítanak. Az apostol a keleten szerzett tapasztalásait, a melyek alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a zsidókeresztyén álapostolok mindenütt konkolyt hintenek a keresztyén gyülekezetekbe s pártos viszályt felidézvén veszélyeztetik a keresztyénség előre haladását, akarja értékesíteni s az evangéliuma ellen felhozható zsidó ós zsidókeresztyén ellenvetéseket egyenként felemlíti, megvilágítja s megcáfolja, hogy ekként olvasóit felvértezze és ezzel előre óvja a netáni támadások ellen. Ε fülfogásnak azért nincs alapja, mivel a levélben felhozott ellenvetések és zsidóskodó érvek már a gyülekezetben létező zsidókeresztyénekről tesznek tanúságot s így előre óvásrö\ nem lehet többé szó! Ε felfogást találjuk Erasmusnál, Filippinél, Rükertnél, Tholuknál és Crednernél. Végül lehet a levelet engesztelő, békülékeny-irenicoconciliatorius célzatúnak vennünk, mely esetben az apostolnak az a célja, hogy a pogánykeresztyén és zsidókeresztyén irányú híveket egymással kibékítse s ugy a keresztyén tanok, mint erkölcsi tanítások s intések által a békében s szeretetben való további fejlődést biztosítsa. Ennek a nézetnek hódol már Mangold 1), a ki a római keresztyéneket nagyon tekintélyes többségben zsidó keresztyén irányuaknak tartja ugyan, de csak elenyésző számban szélső ebionitáknak. Szerinte célja lenne tanítása által a zsidókeresztyéneket a pogánykeresztyén missio részére megnyerni. Tovább megy ennél Hilgenfeld, a ki fenntartja ugyan a zsidókeresztyén többségnek létezését, de tagadja, hogy annak kebelében túlzó és békülékeny pártárnyalatot lehetne megkülönböztetni, minélfogva a levél célját akként határozza meg, hogy az apostol evangéliumának rendszeres kifejtése által meg akarja győzni az előítéletes zsidókeresztyéneket nézetének helyességéről és kibékíteni a pogány keresztyénséggel. „A mikor tervbe vette hogy a zsidókeresztyén ősgyülekezetet (Jeruzsálem) egy nagy szeretet adomány által kiengeszteli a pogánykeresztyénséggel, ugyan abban az időben megkisérlette az akkori világvárosban a zsidó keresztyénség patriciusi gondolkozását kiengesztelni az oly hirtelen elterjedt és megerősödött pogánykeresztyén köznéppel ós a zsidókeresztyének ellenszenvét megszüntetni a törvénytől meg') Mangold: Der Römerbrief und die Anfänge der römischen Gemeinde 1866. Marburg. - 2 ik kiadás 1884.