Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
16 Mayer Endre. C) A levél célja. Miként a gyülekezeti viszonyok értelmezésében, akként természetesen az ezzel összefüggő kérdésben a levél céljának meghatározásában is a legkülönbözőbb felfogásokkal találkozunk. Az apostolnak más leveleinél sokkal könnyebben tájékozódhatunk, mert azok nem annyira elméletiek, több tekintettel vannak a gyülekezeti viszonyokra s a gyülekezeteket is Pálnak működése alapján közelebbről ismerjük; következtetéseink e részben tehát biztosabbak s világosabbak lehetnek. Mivel ez a levél sok tudós előtt inkább tudományos értekezésnek tűnik fel, mint levőinek, a mi különösen akkor szembetűnő, hogy ha a 15. és 16. fej.-ket nem tartjuk hitelesnek, ez okból azt oly általános tartalmú taniratnak tekintik, melyben az apostol a maga evangéliumi tanítását rendszeresen kifejti, hogy ezzel a római keresztyéneket a maga részére nyerje s ily módon segítséget találjon a nyugaton folytatandó apostoli működéséhez. Ε nézettel találkozunk: Benecke, Reiche, Tholuck, Olshausen, de Wette, Meyer, Huther s Godetnál, a ki azt Pál dogmatikai és ethikai katekizmusának tekintette. Ε nézetre a tudósokat egy felöl a levél nyugodt tárgyaló hangja s szerves előadásban kifejtett jelentős eszméi, más felöl az a téves felfogás vezette, hogy az olvasók, tisztán, vagy nagy túlsúlyban pogánykeresztyének. Minthogy azonban e levélben a páli tanítás teljes rendszerét hiába keressük, mert több nagyon fontos tan teljesen hiányzik belőle, más meg csak érintve, vagy mint ismeretes feltételezve fordul elő, annál fogva nyilván való e nézetnek alaptalansága. Annál is inkább helyteleníthetjük, mert bizonyításunk szerint a levél olvasóinak egy jelentékeny része zsidókeresztyén. Ennek ellentéte aBaur-féle felfogás, a mely abból indul ki, hogy Rómában egy ebionita zsidókeresztyénség a mellett, hogy a körülmetélést és a törvény betöltését is követelte a pogánykeresztyénektől de némi enyhítéssel, a zsidókeresztyéneknek theokratikus előjogokat követelt s ezzel veszélyeztette a páli keresztyénséget. Az apostol szükségesnek találta, hogy ezen előjogok ellen felszólaljon, a zsidók ábrándjait lerontsa s ez okból a levélben polémiát folytat téves tanaik ellen. Ε nézettel találkozunk már Ambrosiaster müveiben, Augustinusnál, kit az egész középkor követett, a reformátoroknál, kiváltképen Melanchthonnál, a ki ezen alapon a loci theologicit irta, de nem addig a szélsőségig hajtva, a hol az Baur felfogásában található. A tübingai iskolának követői bár alapjában elfogadták Baurnak a római keresztyénekre vonatkozó elméletét, a levél céljában csak kisebb s nagyobb módosításokkal követték mesteröket m. pl. Schwegler (systematikus apologiája
