Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Mayer Endrétől: A rómaiakhoz irt levél
14 Mayer Endre. képezte ker. meggyőződésüket, ezentúl másként gondolkoztak e tárgyakról s közelebb simulhattak a pogánysághoz. A mint a kitiltó parancsot visszavonta 1) a császár s a száműzöttek visszatértek Rómába, megváltozott a római keresztyénség képe is, mert az egyes hivők Pálhoz csatlakoztak s az ő szellemében terjesztették az evangéliumot tovább. Ily módon az eredetileg inkább zsidókeresztyén irányú gyülekezet általában pogány keresztyénné lett, de nem zsidóker.-ek kizárásával. Sőt ellenkezőleg ezek elég nagy számmal lehettek, mert ha figyelembe vesszük, mily nagy gondot fordít az apostol azoknak a zsidó aggodalmaknak, előjogoknak s ellenvetéseknek megvilágítására és megcáfolására, a melyek ellentétben állottak a páli felfogással s gátolták a keresztyénség egyetemes terjedését, más következtetésre nem is juthatunk. Tudatlan embereknek sem lehet őket tartanunk, mert csak tanult emberek hozhatnak fel olyan ellenvetéseket, a minőkről az apostol szól. A római keresztyénség, a melyhez a levél intézve volt, legalább egy nagy részében komoly gondolkozású s nagy míveltségű volt, mert az elvont, nehéz fejtegetésnek csak így lehetett célja s kellő eredménye. És az természetes is, mert a közönséges és elnyomott embert nem számítva, a kinek a valláson kivül másutt sehol nincs vigasztalása, csak a tanultabb s komolyan gondolkozó elem törődhetett ily vallási kérdésekkel. A zöme futott a mindennapi kenyér és az élet örömei után. Túlságos sokan nem lehettek Rómában, mert hogy az apostol nem emlékszik meg, több gyülekezetről, ez annak a jele, hogy egynél több nem igen létezett. Annál kevésbé állítható az, hogy külön pogány keresztyén s külön zsidókeresztyén létezett volna mert ennek nyomait feltétlenül meg kellene találnunk a levélben. ) Rendes viszonyok között élnek, nem pártoskodnak s nem gyűlölködnek, nincs tehát ok, hogy külön-külön zsinagógákban tömörüljenek. Az ellentétek, melyeket az apostol az intések során felemlít, mint a minők a hitben erősek és gyengék, a böjtölök, és nem böjtölök, a vegetáriánusok ós minden ételt evők között voltak, súrlódásokat ós pártoskodást vagy szakadást nem okoztak (14. fej.). Szintúgy azok az intések, melyekben egyetértő keresztyén életre (12, j_ 8) s összetartásra, felebarátnak s ellenségnek szeretetére (12, 92 l), hatóság iránt való engedelmességre, adó s egyéb tartozások ós kötelességek teljesítésére figyelmeztetnek (13, t-,ο) oly természetűek, hogy *) A parancs 50—52 adatott ki s megszűnt 54 körül. A száműzöttek közül Aquila és Priscilla ismerkedett meg Pállal Korinthusban. 3J Ottó s nyomában Masznyik.
