Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Csengey Gusztáv-tól: A pátriárkák története
158 Csengey Gusztáv. 1 A Gen. 14. fejezetén kívül van még egy igen fontos bizonyítékunk Ábrahám személyének történeti hitelességére nézve; ez a bizonyíték Ábrahámot családi viszonyaiban, életkörülményeiben igazolja s éppen abban a korban, ahova őt a Gen. 14. fejezete helyezi t. i. Hammurábi korában. Az 1902-ik év Január havában a francia keleti expedíció Susában az ó-perzsa birodalom egykori fővárosában az akropolis romjai közt egy ékiratos diorit követ talált. Feliratát az expedíció egyik tagja Scheil Viktor dominikánus, a párisi Hantes Études-en, az assyriológia professzora megfejtette, lefordította és közzétette. Ez a felirat Hammurábi törvényeit foglalja magában s a megnevezett király Kr. e. körülbelül 2000 évvel vésette kőbe. 282 paragrafusa majdnem teljesen épen maradt meg. Nagyon természetes, hogy ezek a törvények az egész babilóniai birodalomban nemcsak érvényesek, hanem általánosan ismeretesek is voltak, mert alkalmasint régi szokásjog feljegyzései voltak, de különben is, mint írott törvények kellett, hogy ismeretesekké váljanak; ismernie kellett hát azokat Ábrahámnak is, ki Palestinában is babilóniai alattvaló volt. Hogy pedig ismerte, azt épen családi viszonyai, életkörülményei nyomról-nyomra igazolják, mert ezek a törvényekhez alkalmazkodnak, a törvények szerint alakulnak. Lássuk ezt közelebbről. Hammurábi törvényei megszabják, hogy mi történjék akkor, ha a feleség férje mellé adja szolgálóját s ennek gyermeke születik? mi történjék akkor, ha ennek következtében a szolgáló elbizakodva úrnőjét kicsinyli? ós akkor, ha az apa a szolgáló fiát „gyermekem"-nek mondja, vagyis magáénak elismeri ? — Egészen Hammurábi törvényeinek szellemében fejlődik ki s alakúi meg Hágár sorsa, ki Rebeka szolgálója volt s Ábrahámnak fiat szült. Világosan kitetszik az is, hogy Rebeka, miután neki is fia született, férjét törvényszegésre ingerli (hogy űzze el Hágárt gyermekestül) hogy a szolgáló gyermeke az ő fiával az apai birtokon ne osztozkodhassék. A Makpela-barlang megvétele is egészen Hammurábi törvényeinek értelmében megy végbe: szerződés szerint, vételáron és tanuk előtt, ahogy a törvény pai'ancsolja, pedig a chitti Hefron ingyen akarta átengedni Ábrahámnak a temetkező helyet, de ez így nem fogadta el. Oka a törvény szigorúsága volt. Ugyanezt a törvény szerint való élést, ahhoz való alkalmazkodást, sőt annak kijátszását is látjuk Ézsau és Jákob történetében. Jákob ravaszságát s ennek következményét, mikor Ézsau elsőszülöttségi jogát kicsikarja tőle, Hammurábi törvényeinek ismerete nélkül meg sem lehet érteni, mert a mózesi törvények, illetőleg az ezeknek alapjául szolgáló
