Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 7. évfolyam, 1909 (Budapest)
Csengey Gusztáv-tól: A pátriárkák története
A pátriárkák története. 151 gások komplikációjából és még abból, hogy a csillagképletek helyzetét az astrologia összefüggésbe hozta az emberi élettel, az emberek jó vagy balsorsával. Minthogy pedig minden mythos úgy jött létre, hogy a tapasztalt tünemények egy vagy más módon hatottak az emberre, igy nemcsak az astrálmythosi rege, hanem általában minden hitrege összefüggésbe jön az emberi élettel. (Jövendölés.) Ha az isteni erők köréből indul ki a cselekvés, csak akkor lesz belőle hitrege ; ha azonban az emberi élet köréből indul ki a cselekvés és ez viszonyba jön az isteni erőkkel, úgy hogy az isteni hatalmak mintegy provokálva vannak s belevegyülnek bizonyos emberek cselekvéseibe, akkor származik a vallásos elbeszélés, vagyis a legenda,. A legenda tehát nem hitrege. A hitrege tere mindig az ég, az istenkör; ha cselekvése leszáll is a földre, ez mindig az istenek érdekéért történik. 1) A legenda köre ellenben az emberi élet, az emberek érdeke, de amelybe az isteni hatalom belenyúl. 2) Azonban mind a kettő a vallás alkotása. Forrása a hit, művésze a képzelet. Ebből magyarázható meg internacionális természetük. Sem a hitregót, sem a legendát nem köti le a valóság valamely határozott helyre, valami speciális népfaj vagy kisebb embercsoport körébe. Elemei szabadon vándorolnak egyik néptől a másikhoz, s új elemekkel keveredve más-más hitregét vagy legendát alkotnak, de a rokon vonásokat mindenütt felismerhetjük bennük. Egészen más valami a monda. A mondát a valóság adja, a képzelet csak kiszínezi, módosítja, de valóságától soha meg nem fosztja, a hitnek meg éppen semmi köze hozzá. A monda forrása a történet. A monda olyan történet, mely szájról-szájra, apáról fiúra száll, de nem Írásban, hanem élőszóbeli előadásban, ebből magyarázható megváltozása, módosulása. A monda tehát történeti hagyomány, azért határozott helyhez, területhez és valóságos személyekhez fűződik. Éppen ezért csak lokális és nemzeti mondák lehetnek; internacionális monda képtelenség. A monda sem egészében, sem részleteiben nem vándorolhat, mert ez lehetetlenség. Ha valamely történeti hagyománynak bizonyos elemét másutt is feltaláljuk, az csak abból magyarázható meg, hogy hasonló életviszonyok, körülmények hasonló eseteket idéznek elő. ') Ez az alapja, kiindulása a régi (görög-római) epos cselekvényének. Pl. a trójai háború az istenek versengésének következménye. Az egyik párt a görögöket, a másik a trójaiakat veszi pártfogásába. a) Erre a kath. egyház csoda-elbeszélései bőven adnak példát, melyek közül azonban igen sok csak egyA esetekre szorítkozik, ami nem legenda, hanem inkább csoda-adoma. Igen sok ilyenfélét idéz gr. Hoensbroech „Das Papstthum in seiner sozial-kulturellen Wirksamkeit" című két kötetes művében.
