Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája

90 Payr Sándor. készt esperesnek, majd püspöknek választották meg 1742. Egyenesen vádolták is pietismussal. Torkos környezetéhez tartozott s 1731—36 győri tanár és segédlelkész volt az osgyáni születésű Fábri Gergely is, mint vadosfai lelkész Vásonyi utóda s a végzetes vadosfai verekedésig (1751.) dunántuli püspök. Ε hivatalában nemcsak as iskolákra ügyelt fel, hanem írt is egy magyarázatos kátét és lelkészi értekezletek tartásával hathatósan buzdítá a lelkészeket a theol. tudományok művelésére (f 1766.). Mint a fentebbiekből látni, a dunántuli kerületben az egyházi vezetők, püspökök és esperesek határozottan a hallei pietismus hatása alatt állottak s lelkészi hivataluk mellett ama nehéz időkben a nevelésügyet is kiválóan felkarolták. Végre harmadik előkelő központja volt a pietismusnak Pozsony. Az itteni lelkészek közül már Reiser Antal is Spener hive volt, ki elűzetése után mint hamburgi lelkész Iheatromania c. munkát adott ki (Ratzeburg 1681.) s magyarországi szenvedéseinek történetét is megírta (Hamburg, 1683). 1705-ben pedig egyenesen Haliéból hívták a pozsonyiak rectornak Büttner Lajost, B. György pietista énekköltőnek fiát. (Koch, Gesch. des Kirchenlieds IV. 273. 1.). Ennek tanítványa volt 1706. Bárány György, kiről fentebb szóltunk s kinek fia, Bárány János püspök az atyja halálára irt búcsúztatóban így emlékezik meg a pozsonyi pietista tanárról: Pozsonyban Biitlnernek hogy jó híre hallott, Mert oskola keze alatt lábra állott, Görög, zsidó nyelvet nagy haszonnal vallott, Melyért is sok deák szárnya alá szállott. Te is oda mentél az Istent esmérni, Ott tanultál hozzá szivedből megtérni, Mert nemcsak nagy észre akart az kisérni De arra is, Istent mint kelljen dicsérni. Büttnert azzal a fogással, hogy pietista, kitették a rectorságból s utóbb a szentpétervári (vagy, mint Ribini mondja : a moszkvai) akadémián lett professor. (M. prot. ehtört. Adattár 1906. 81. és 90.). Ribini és Molnár A. alaptalanúl mondják őt obscurus és hanyag embernek. (Memorab. II. 128. Molnár A. i. m. 359. 1.). Moszkvára még bizonyára maga Francke ajánlotta. így hát Büttner volt a pietismusnak útegyengetője Pozsonyban. Feltűnő, hogy Markusovszky jeles monographiája ezt nem említi. Legkiválóbb képviselője azonban itt. e nevelési iránynak Bél Mátyás, az ocsovai születésü férfiú, akinek anyja magyar ajkú volt, s aki mindig a magyart vallotta anyanyelvének. 1704—8-ig volt Halléban s egyideig Francke házában is nevelő, akivel egész haláláig levelezett. Besztercebányán 6 éven át folytatott reformáló és szervező munkásság után 1714. jött Pozsonyba tanulótársának,