Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána
268 Dr. Kováts J. István. Buddha az első tanítványainak : az öt szerzetesnek tartott beszédében figyelmezteti őket koruk két túlzására. Az egyik véglet az, hogy egyesek egészen átadják magukat az örömöknek, élvezeteknek, kiváltképpen az érzékiségnek, a a másik véglet pedig az önsanyargatás. Ü e kettő közt lévő középútat hirdeti: „Szerzetesek! van egy középút, mely ezt a két túlzást kikerüli . . ., egy út, mely fölnyitja a szemeket és megvilágosítja az értelmet, mely az elme nyugalmához, a magasabb bölcseséghez, a teljes megvilágosodáshoz, a nirvánához vezet." 1) Imé, már a fa alatti elmélkedésében is a nirvánát mint •véget említi. Ez kizárja azt, hogy a nirvánába menetel az örök élet kezdetét jelentse. Az első tanítványokhoz intézett beszéd, melyben a nirvánát — többek közt — az elme nyugalmában látja, még világosabban kifejezi a nirvánának eszmebeli jelentését. Csak a mozgás élet, a nyugalom elmúlás, halál! A nirvána eme nyugalomszerű állapotáról győznek meg bennünket Buddhának ama szavai is, melyeket egy elhúnyt s nirvánába költöző tanítványáról mond: „A test széttört, a képzelet kialudt, az érzések mind eltűntek: a különböző alakulatok meglelték nyugalmukat . . ."*) Buddhának egyik önéletét kiontó tanítványa holttesténél mondott szavai még inkább meggyőznek bennünket arról, hogy a nirvánának nem tulajdoníthatunk helyi értelmet, csak eszmeit: „A nemes Godhika szelleme sehol se talált helyet: a nirvánába ment be." 3) De Buddhának egyik mondása sem vet olyan élénk világosságot a buddhista gondolkozásra s a nirvána értelmére, mint a buddhista iratokban oly gyakran előforduló ú. n. ,,lámpás hasonlat." Ezt nemcsak a nirvánára, hanem az egész emberi életre alkalmazzák. Az Indiában használatos mécses igen egyszerű szerkezetű: érc, vagy cserép bögrébe olajat öntenek, abba gyapot kanócot mártanak. 4) Az emberi élet hasonló az ilyen mécses lángjához. A mint az egyik mécses égő kanócával gyújtják meg a másikat, éppúgy származik az egyik életből a másik. A két láng nem ugyanaz, de egyik láng nélkül a másik se lenne. S a mint olaj nélkül nem lenne láng, éppúgy bűnök nélkül nem lenne egyéni létünk! Ha nincs olaj a mécsesben, kialszik; de nem azonnal, hanem csak akkor, ha az az olaj ') u ο. I. 6. 2) Az ötödik Nikáyá-ba tartozó Uddna VIII. 9. s) Windisch: „Buddha und Mára" 113 I. L. a harmadik nagy, ú. n. Sanyutta Nikdyd-ban I. k. 120 I. Ennek több helyén találunk hasonló megjegyzést. Ugyanez mondatik Vakkali-ról. III. k. 123. 1. L. még ugyancsak III. k. 53 64. 11. 4) Nálunk is találkozunk még ilyenfajta világító eszközökkel. Az „örökmécsek" ilyenfélék.
