Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána

A Nirvána. 267 ragyogó képeivel festik. Az arahátságról szóló részek a régi szent iratok legszebb helyei. Az arahátságot elérő embert — mint a Dhammapada 94. verse is mondja — „maguk az istenek is irigylik". Vájjon miért irigyelhetnek valakit még az „örökéletű" istenek is ? Ha beleéljük magunkat India gondolatvilágába, el kell találnunk s lehetetlen más okát találnunk, mint azt, hogy csak azért irigyelhetik, mert az élet minden kötelékétől végkép megszabadult, míg ők maguk élnek! Imé, így találkozik a buddhista végső célját fürkésző előbbi fejtegetésünk végeredménye a mostanival! De egybevág ez az eredmény azzal is, a melyre a buddhizmust mint a brahmanizmus reformációját vizsgálgatva jutottunk. Ugyanis az arahátság ugyanazt jelenti, mint a Bráhmába merülés. A Tevijja Suttá

1) elbeszéli, hogy két fiatal brahmán jött Buddhához és kérte őt, mutatná meg nékik az útat a Bráhinával való egyesülésre. „Jól van, megmutatom néktek", mondja Buddha s hosszan leírja az araiiátságot. ,,Εζ az az út", fejezi be szavait. Látjuk tehát, hogy három különböző irányban indultunk el s ugyanahhoz az eredményhez jutottunk mindannyiszor: nem élet, nem örök élet után vágyódik a buddhista. Imé, az istenek örökéletűek, mégis irigylik az arahátotl A világtól, az élet bármily formájától való örök megszabadulás: az örök elmúlás a buddhista legmagasabb vágya. A nirvána sem jelenthet tehát valaminő öröklétet, valaminő túlvilági boldog állapotot: egyesegyedül csak szabadulást az élettől, az újjászületés kínjaitól, borzalmaitól! IV. Megtaláltuk az igazi fényt — bár kerülő útakon indultunk is feléje — melynek világánál a buddhista szent könyveknek nirvánáról szóló részeit a nirvánáról hű képet adó rendszeres egészbe foglalhatjuk és a keresztyén hitnek az örökéletről szóló tanával szembeállíthatjuk. Buddha már a szent fa alatti elmélkedésében eljut a nirvána tiszta fogalmára. De fél, hogy tanait a földies gondolkozásba és örömökbe merült embertársai nem fogják megérteni. „Ez a dolog rájuk nézve nagyon is nehezen fölfogható lesz: mindennek nyugalomra térése, minden földinek elhagyása, a kívánság elnyomása, a vágyakozás megszűnése, a vég, a nirvána."

2) ') L. Ehys Davids fordításában: rDiaIogues of the Buddha" I. 298—320 11. Majjhima Nikáya I. k. 167. 1.: Mahhá Yagga I. 6. (Lefordította Mhijs Davids „Dialogues . . .")