Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána

266 Dr. Kováts J. István. ségtől, tudatlanságtól. Az arahátok minden tévedéstől mentek már: minden dolgot a maga értéke szerint becsülnek meg, a rosszindulatnak még a gyökere is kipusztult belőlük. Szeretet él szivükben mindenki iránt, igen szépen írja le az arahátok érzelemvilágát az egyik buddhista tanítóköltemény:

1) „Mint az anya, ki saját élete árán is megoltalmazza egyetlen gyermekét: úgy gyakorolja az a határtalan jótékonyságot minden élővel szemben, az egész világgal szemben fönt, lent, köröskörül, mindenfelé, korlátlanúl, nem vegyítve abba semmiféle eltérő, vagy ellenkező érdeket". A mi vizsgálódásaink szempontjából az a legfontosabb, hogy az arahátságot elérő hívő megszabadul a tiz bilincs hatodikától és hetedikétől: nemcsak a földi-, hanem a mennyei élet utáni vágytól is! Szóval az életösztön úgy a földi-, mint valaminő magasabbrendű élet iránt teljesen megszűnik^benne! Azért ez a legfontosabb reánk nézve, mert a nirvána nem egyéb, mint az arahátság egyik elnevezése.

2) ^Ugyanis a buddhistáknak végtelenül sok elnevezése van a legboldogabb állapotra, melyek annak egy-egy tulajdonságát domborítják ki. Hívják „fölszabadulásnak, a menedék szigetének, a vágyakozás végének, a tisztaság állapotának, legfőbbnek, érzékfölöttinek, nem teremtettnek, nyugalomnak, változhatatlannak, kialvásnak,rendíthetetlennek, elveszhetetlennek, ambróziának" és így tovább végnélküli változatban.

3) Ezeknek az elnevezéseknek egyike a „kialvást" jelentő nirvána is, melyet az európaiak úgyszólván kizárólag használnak az arahátság boldog állapotának megjelölésére. A nirvána, vagyis az arahátság a buddhizmus eszménye.

4) Az arahátság elérése után törekszenek az újjászületés borzalmaitól félő hivő buddhisták. S biztatólag cseng fülükbe Buddha szava: „az arahátság megment titeket: az arahátság útján megmenthetitek magatokat". A legrégibb szentkönyvek tele vannak az arahátság magasztalásával. A tökéletesség eme legmagasabb fokozatát a keleti képzelet *) A 70 didaktikus költeményt tartalmazó Suttá Nipátá-ban lévő Metta Suttá I. 8. 2) Ez tűnik ki Nágasend-nak Miiinda királyhoz intézett szavaiból is. Arról beszél, aki az arahátság legmagasabb gyümölcsét eléri: „S mikor elnyerte azt az az ember, óh király, ki jól rendezte el életét: megvalósította, színről-színre látta a nirvánát". Questions of King Milinda II. 201 1. s) Ehys Davids: Buddhism, its History and Litterature (American Lectures) 151 1. 4) Bhys Davids szerint az arahátság = buddhizmus. (L. u. ο.) A régi buddhista iratok szerint ugyanis az arahátság 37 alkotó elem összeműködése folytán áll elő. A „Book of the Great Decease" szerint (III. 65) ez a 37 elem a következő: a négy komoly szemlélődés, a négyszeres nagy küzdelem a tévedés ellen, a szentséghez vezető négy út, az öt erkölcsi hatalom, a szellemi érzés öt szerve, a bölcseség hét faja és a nyolcszoros nemes ösvény. (L. Bhys Davids: „Buddhist Suttas" c. fordításában 62-63 11.)