Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána

A Nirvána. 261 semminémü alakját nem ismeri! Olyan élet nincs a buddhizmusban, mely után halál ne következzék! Olyan halál azonban van, mely után élet nem következik : a nirvánát elértek halála ilyen. A halhatatlan és végnélküli élet gondolata teljesen idegen a buddhista elme számára! A buddhista képzelet sem a mennyben, sem a pokolban, sem a földön állandóságot nem ismer! Nem lehet a mi vágyainkkal mérni a keleti világ népeinek lelki világát. Mi a haláltól félünk, a buddhisták az élettől. Mi az örök élet, azok pedig az örök elmúlás után vágynak! Ebben téved Max Müller is, mikor annak a nézetének ad kifejezést, hogy egy vallásalapító nem mondhat le leghatalmasabb fegyveréről: a jövő életben való hitről.

1) Ebben téved Kovács Ödön is, mikor azt mondja; „Teljesen hihetetlen, hogy a világ legelterjedtebb vallásának

2) első igehirdetése egy képtelen és az összes emberi természet vágyait maga ellen lázító nihilisztikus elmélet szavait hangoztatta volna".

3) Azoknak a vallásoknak, melyek csak egyszeri életet hirdetnek, igy a miénknek is, föltétlenül szüksége van az örök életre, melyben a jók jutalmukat, a gonoszok pedig büntetésüket elvegyék s így a megsértett erkölcsi világrend kiengeszteltessék ; de annál kevesebb szüksége van erre a lélekvándorlást tanító vallásoknak. Azoknál a jók abban nyerik jutalmukat, hogy nem születnek többé, a gonoszok pedig — elkövetett bűneik mérvéhez képest — többé vagy kevésbbé nehezebb viszonyok közt újraszületnek. A nirvánáról alkotott fogalmunk még inkább megerősödik, ha a buddhizmust mint a brahmanizmus reformációját vesszük szemügyre s összevetjük a kőt nagy vallásrendszer megigazulási tanát. A buddhizmus éppúgy reformációja a brahmanizmusnak, mint a keresztyénség a zsidó vallásnak. A különbség is félig-meddig ugyanaz az előbbi kettő, mint az utóbbi kettő közt. Miként Jézus az emberiség figyelmét a külső dolgokról a belsőkre: a látszatról a láthatatlan lélekre irányította s „új szivet és új lelket" kiván követőitől, úgy Gotama is a brahmanizmus külsőségekbe merült megigazulási tanával szemben az ember bensejóben, gondolat- és órzelemvilágában végbemenő változást hirdette. Miként Jézus, Gotama sem gondol eleinte arra, hogy szakítson a régi vallással s új vallást alapítson: csak reformálni akarja a régi hitet. A brahmanizmusból való kiválás ') Essay's 204 1. 2) Ennek cáfolatát 1. a Prot. Szemle 1907. évf. 7. számában írt cikkemben: „A buddhizmusé avagy a keresztyénségé a jövő?" 431—432 11. s) i. m. I. k. 121 1.